Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Matáv Rt. tegnapi bejelentése szerint 79,18 százalékra csökkentette részesedését az Első Pesti Telefontársaság Rt.-ben. A lépésre - amint arra a bejelentés rövid magyarázata ki is tér - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) határozata miatt került sor. A felügyelet még tavaly év végén függesztette fel a Matáv részvényesi jogait az EPT-ben, mivel úgy növelte tulajdonrészét a társaságban - a pénzügyi tárgyú törvényeket módosító törvény hatályba lépése után -, hogy nem tett nyilvános vételi ajánlatot (NAPI Gazdaság, 2001. december 20., 11-12. oldal).
A felügyeleti határozat válaszút elé állította a Matávot: vagy csökkenti befolyását az EPT-ben, „tekintettel a július 18. előtti állapotra”, vagy nyilvános vételi ajánlatot tesz az EPT részvényeire. A szavazati jog felfüggesztése kissé kényelmetlen helyzetbe hozta a távközlési óriást, hiszen az EPT január eleji közgyűlésén az utóbbi kábeltelevíziós hálózatának eladásáról szavaztak volna a részvényesek. A közgyűlést - a nyilvános ajánlat és a Matáv szavazati jogainak hiányában - az EPT igazgatósága végül elhalasztotta, így kerülve el azt a veszélyt, hogy a fontos kérdésben csak a kisebbségi részvényesek szavazzanak.
A részvényeladással a Matáv mindenesetre akár meg is felelhetne a felügyeleti elvárásnak, hiszen a mostani 79,8 százalékos tulajdonrésze kisebb, mint a törvény hatályba lépése előtti. A felügyeletnél az üggyel kapcsolatban kérdésünkre korábban már elmondták, hogy elégedettek lennének, ha a Matáv tulajdonrészét és befolyását a tavaly július közepi állapot előtti szintre állítaná vissza. Ugyanakkor az általunk megkérdezett jogi szakértők szerint a törvény szövegéből az következik, hogy a szavazati jogok visszakapásához ennél több kellene, s a nyilvános ajánlat megtételének hiányában a Matávnak egészen a - nyilvános ajánlat küszöbeként meghatározott - 33 százalékos szint alá kellene csökkentenie befolyását.
L. A.
