Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Meredek árfolyam-emelkedéssel honorálta tegnap a kárpótlási jegy piaca a Budapesti Értéktőzsdén a hírt, amely szerint megalakult a Kárpótlási Jegytulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete. A tíz magánszemély által alapított szervezetet decemberben jegyezték be, alapító tagjai között külföldi kárpótoltak is szerepelnek. A szervezet közleménye szerint célja a jegytulajdonosok érdekeinek védelme egy olyan időszakban, amikor az állammal szembeni követelést megtestesítő értékpapírokat illetően teljes a jogbizonytalanság, s amikor az állam nem fordít erre a kérdésre kellő figyelmet.
Az egyesület első lépésként az Alkotmánybírósághoz fordult beadványával. Ebben kifejti, hogy az 1991-ben született kárpótlási törvény nem tesz eleget a jogállamiság alkotmányos elvének és a jogbiztonság követelményének. A kárpótlási jegyeket a törvény 1994-ig (a jogszabály szerint eddig kamatoztak) a jegybanki alapkamat 75 százalékával kívánta értékállóvá tenni, a határidő után azonban az értékpapírban megtestesülő, az államnak hitelezett összeget korlátlan értékvesztésre ítélte.
A törvény ezenfelül kiszolgáltatott helyzetbe hozza a jegytulajdonosokat, s lehetővé teszi azt a gyakorlatot, hogy a jegy hosszú időn át felhasználhatatlanná, a törvény végrehajtása számonkérhetetlenné váljon. Az Alkotmánybíróságnál azt kívánja az egyesület elérni, hogy mondja ki: az állam mulasztásos törvénysértést követ el a kárpótlási jegyekkel kapcsolatban és a kárpótlási törvény a jelen körülmények közt sérti a jogbiztonság alkotmányos elvét.
Nem ez lesz az egyetlen kísérlete az egyesületnek arra, hogy rábírja az államot, törlessze a jegyekben megtestesülő adósságát. Amint Hegedűs László, az egyesület jogi képviselője a NAPI Gazdaságnak elmondta, jelenleg vizsgálják a lehetőségét annak is, hogy próbapert indítsanak az állam ellen. Kérdés, vajon a Igazságügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, esetleg más szerv szerepeljen ebben alperesként.
Az egyesület tegnap napvilágot látott közleménye nyomán megélénkült a jegy forgalma a BÉT-en, az utolsó percekben már 520 forinton is forgott a papír. Erre az Antenna Hungária 2000 végi jegycserés kibocsátását megelőző időszak óta nem volt példa. A befektetők a jelek szerint mindenesetre bíznak abban, hogy az egyesület ténykedése némi változást hozhat a régóta elhanyagolt sajátos értékpapír piacán.
A jegyek bevonásában szerepet vállaló ÁPV Rt. mindenesetre a közelmúltban kérdésünkre adott válaszában nem szolgáltatott alapot túlzott optimizmusra. Eszerint ugyanis „a kárpótlási törvény nem teszi lehetővé, hogy az ÁPV Rt. a kárpótlási jegyeket készpénz ellenében vásárolja meg. Amennyiben a jegytulajdonosok a kárpótlási jegyeiket készpénzre szeretnék beváltani, úgy értékesíthetik az általuk kedvezőnek ítélt árfolyamon a Budapesti Értéktőzsdén”. A válasz elismeri: „jelenleg nincs folyamatban olyan értékesítés, amely során a kárpótlásijegy-tulajdonosoknak lehetősége lenne a jegyeik beváltására”.
A Pénzügyminisztérium jóval rövidebb, azonban csöppet sem biztatóbb válasszal szolgált. Lényege nagyjából megegyezik a privatizációs szervezet válaszával, s a jegytulajdonosra bízza, eladja-e jegyeit a BÉT-en vagy figyeli a sajtót. Némileg költőien annyit közölt: „alternatív felhasználási lehetőségek időről időre feltűnnek a médiában”. Megfigyelők szerint ugyanakkor a jegy piacán az élénkülés az egyesület megalakulása nélkül is borítékolható volt, hiszen a papír felhasználhatósága sokáig politikai kérdésnek számított. A választások közeledtével ismét sokan bíznak abban, hogy előbb-utóbb valamelyik szereplő felfigyel e régóta rendezetlen ügyre.
Lovas András
