Február elsejétől újabb értékpapírral bővül a BÉT-en vásárolható részvények köre, egész pontosan a külföldi részvények kereskedésére létrehozott szabadpiaca - mondta Horváth Zsolt, a BÉT ügyvezető igazgatója. A Nasdaq 100-as indexét leképező QQQ indexkövető alap részvényének bevezetéséhez az ötletet az adta, hogy a hazai befektetők részéről egyre növekvő kereslet nyilvánult meg a papír iránt. A speciális részvény egyébként a legnagyobb forgalmú amerikai értékpapír, napi adásvétele 2,5-3 milliárd dollárt tesz ki, kapitalizációja megközelíti a 23 milliárd dollárt. A BÉT-en való kereskedésre az teszi alkalmassá, hogy Amerikában a fél négyes nyitást megelőzően már délután kettőtől kötnek üzletet rá. A papír elméleti árfolyama egyébként a Nasdaq-100-as index negyvenedrésze.
A BÉT-en nyilván kevésbé lesz likvid a papír, kezdetben a Concorde Értékpapír Rt. vállalja az árjegyzést. (A vételi és eladási oldal közötti különbség nagyságáról a brókercég képviselői egyelőre nem nyilatkoztak.) Azt, hogy a QQQ ne jusson a MMTS szabadpiaci rendszerében jelenleg forgó három külföldi részvény (BMW, General Electric, Microsoft) sorsára, segítheti, hogy az új termék kereskedésének technikája és elszámolása a belföldi kibocsátású részvényekkel megegyező lesz. Az adózási szabályok idei változása ráadásul a külföldi részvényekre is vonatkozik, azaz az árfolyamveszteség és a nyereség szembeállításával negyedévente kell megállapítani a jövedelmet.
A tőzsdetanács hétfői ülésén végre több ponton módosították a bevezetési és forgalomban tartási szabályzatnak a kibocsátó által kezdeményezett kivezetésre vonatkozó rendelkezéseit. A módosításokra elsősorban az új felvásárlási szabályozás miatt volt szükség. Eszerint amennyiben a tőzsdei kivezetés egy a törvény szerinti sikeres vételi ajánlat lezárását követően történik, a tőzsdei ajánlatot rövidebb időtartammal tehetik meg, illetve néhány esetben ez el is hagyható. Ezentúl nem kell újabb ajánlatot tenni a kivezetés előtt, ha az ajánlat során egy befektető 90 százalék feletti részesedést szerez és élni kíván a kiszorítási eljárás lehetőségével. Ha nem sikerül elérni a kilencven százalékot, de a hetvenöt százalék feletti részesedést igen, akkor a fő tulajdonos közgyűlés nélkül is dönthet a kivezetésről (ekkor persze újabb ajánlat következik).
Persze ehhez még jó néhány tőzsdei társaságnak módosítania kell majd alapszabályát, hiszen azok rendszerint tartalmazzák a kivezetés háromnegyedes többségű közgyűlési döntéshez való kötöttségét. A kivezetéskori ajánlati árfolyamot egyébként az új tőkepiaci törvényben (tpt.) meghatározott nyilvános ajánlati árfolyamhoz hasonlóan határozzák meg. (Az ajánlat egyébként az utóbbi esetben a tpt. szerint önkéntes nyilvános ajánlatnak minősül.) A Pick tervezett kivezetésénél nem biztos hogy irányadó lesz az új szabályzat, hiszen a módosításokat még a felügyeletnek is jóvá kell hagynia, így azok csak később lépnek életbe.
A tanács módosította a kereskedési kódex kontraktuslistáját. Technikai okok miatt ezentúl a devizák és a BUBOR-kontraktusok utolsó kereskedési napja az újonnan megnyíló lejáratoknál, ha az adott lejárati hónap harmadik szerdája nem kereskedési nap, úgy az azt megelőző utolsó kereskedési nap lesz és nem az azt követő első kereskedési nap.
Madarász János
