Az idén az előzetes becslések szerint mintegy 510 milliárd forintnyi lakossági állampapírt ad el az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Rt., ennek harmadát elsődleges állampapír-forgalmazóknál és az Államkincstár fiókjaiban, kétharmadát a postákon keresztül értékesítik - hangzott el az ÁKK tegnapi sajtótájékoztatóján. A kifejezetten a lakosságnak szánt konstrukciók idén a forintban kibocsátott állampapír-állomány mintegy 11 százalékát adják. Ez a szám például 1997-ben 9 százalék volt, jövőre a tervek szerint 12,5 százalékra emelkedik.
Januártól ezeket a papírokat - a postán kapható Kincstári Takarékjegyet és a bankhálózatokban forgalmazott Kamatozó Kincstárjegyet - az új tőkepiaci törvényhez és a pénzmosásról szóló jogszabályokhoz alkalmazkodva csak névre szólóként bocsátják ki (a piacon levő papírok feltételei lejáratukig változatlanok). A Kamatozó Kincstárjegynél ez csak jelképes gesztus, mivel azt - dematerializált papír lévén - eddig is csak névre szóló számlákra lehetett elhelyezni. A kinyomtatott formában létező Kincstári Takarékjegynél a változás nagyobb, ezért az ÁKK nem tudja kizárni, hogy ez esetleg csökkenést okoz majd az értékesítésben. (Hasonló jelenséget nemrég Ausztriában is megfigyeltek.) A névre szólóvá válás ugyanakkor nagyobb biztonságot jelent elvesztés, lopás esetére.
A Kamatozó Kincstárjegyek forgalmazásában lényegesebb változás, hogy eddig havonta bocsátottak ki új sorozatot, és azt két hétig lehetett jegyezni, januártól viszont kéthetente jön új sorozat, s így a jegyzés, a lejáró sorozatok megújításának lehetősége folyamatos lesz.
E. J.
