Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az értékpapírtörvény módosítása óta először vetette be az egyik legkomolyabb fegyverét a nyilvános ajánlattételi kötelezettség elmulasztásának szankcionálására. Tegnapi határozatában felfüggesztette a Matáv Rt. tagsági jogait az Első Pesti Telefontársaságban (EPT), s felszólította a távközlési céget, hogy vagy tegyen nyilvános vételi ajánlatot az EPT-részvényekre, vagy intézkedjen a befolyása csökkentéséről. A határozatnak bírsággal adott nyomatékot a PSZÁF: a Matávnak 5 millió forintot kell fizetnie a nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó előírások megszegéséért. A határozat részletesen leírja az esetet, eszerint a Matáv már a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény (ptm.) hatálybalépése előtt az EPT részvénykönyve szerint 80,29 százalékos részesedéssel rendelkezett. Szeptember 10-i hirdetményében már 84,7 százalékos, majd egy november végi bejelentésben már 90,53 százalékos EPT-részesedésről számolt be.
A Matáv még szeptemberben levélben tájékoztatta a felügyeletet, hogy a pmt. hatálybalépése előtt felvásárlási akcióba kezdett, s az EPT-részvények vételének lebonyolítására a Codex Értéktár és Értékpapír Rt.-vel kötött bizományosi szerződések keretében került sor. A bizományosi szerződések közül a második számú egyik részteljesítése azonban már július végén történt, az új törvény hatálybalépése után.
A törvény úgy rendelkezik, hogy az a részvényes, akinek befolyása már a törvény hatálybalépésekor eléri a 33 százalékot - vagy másik, 10 százalék feletti tulajdonrésszel rendelkező részvényes hiányában a 25 százalékot -, az a befolyását csak a nyilvános ajánlatra vonatkozó előírások betartásával növelheti.
A nyilvános vételi ajánlatot a Matáv mindeddig nem tette meg, s így került kényelmetlen helyzetbe. A törvény szerint ugyanis a nyilvános vételi ajánlat elmulasztásának - az Épt. 94/L paragrafus alapján - a szankciója - a kiszabható pénzbírságon kívül - a társaságban élvezett tagsági jogok felfüggesztése. A tagsági jogokat mindaddig nem gyakorolhatja a részvényes, amíg ajánlatot nem tesz, vagy el nem adja a papírjainak egy részét. A Matáv nagy valószínűséggel az előző eljárást választja, s nyilvános ajánlatot tesz majd az EPT fennmaradó, kevesebb mint 10 százalékos közkézhányadát birtokló részvényeseknek, hiszen a részvények felvásárlásának megkezdése már utalt erre a szándékra.
Érdekes - valószínűleg csak elméleti - kérdés az, hogy ha a Matáv nem tenne nyilvános ajánlatot, akkor mekkora részvénycsomagot kellene értékesítenie. A törvény szövege szerint, ha a befolyás növelésére az abban leírtaktól eltérő módon került sor akkor : „A befolyást szerző 33, illetve 25 százalékot meghaladó mértékű mértékű szavazati jogot megtestesítő részvényeit köteles a szerzést vagy a Felügyelet határozatának meghozatalát követő 60 napon belül elidegeníteni.” Így ha a Matáv nem tenne ajánlatot, akkor az általunk megkérdezett szakértők véleménye szerint az a helyzet állhatna elő, hogy a Matáv mindaddig nem gyakorolhatja tagsági jogait az EPT-ben, amíg annyi részvényt el nem ad, hogy a befolyása 25 százalékig csökkenjen. A felügyeletnél ugyanakkor kérdésünkre elmondták, véleményük szerint ebben az esetben elegendő lenne, ha a Matáv a július 18. előtti, azaz az új törvény hatálybalépését megelőző állapotot állítaná vissza.
L. A.
