Öt hónappal az új felvásárlási szabályokról szóló jogszabály életbelépése után sikerrel ért véget az utolsó, még a régi rendelkezések szerint zajló nyilvános vételi ajánlat. Az egykor részben a Skála által alapított, majd a New York Bróker életrehívásáról, később a Libri könyvesbolthálózat sikeres privatizációjáról ismert, a menedzsment mellett a német Spütz AG tulajdonában lévő Capital Rt. egy erre létrehozott cége, a Callum Rt. egyéves tárgyalás után idén júniusban egyezett meg a Skálába még 1989-ben beszállt német Tengelmann-nal a többségi csomag átvételéről. A Tengelmann 57,3 százalékos szavazati jogot biztosító pakettjét (a Skálában a szavazati és a tulajdonrészek nem esnek teljesen egybe a 6,452 milliárdos jegyzett tőkéből mintegy 83 millió forintot kitevő nem szavazó kamatozó részvények miatt) 32,99 százalék erejéig a Callum, 24,36 százalék erejéig pedig az egész ügyletet finanszírozó Raiffeisen Bank érdekeltségi körébe tartozó SCTE Kft. vette meg. A Callum az új felvásárlási szabályok életbelépése előtt alig néhány nappal tette nyilvános vételi ajánlatát a Skálára (NAPI Gazdaság, 2001. július 14., 7-8. oldal), a törzsrészvényekért 1200, a kamatozókért 16 000 forintot kínálva. Néhány hét múlva kiderült, hogy egy másik versenyző is ringbe szállt az áruházláncért. A részvények 22 százalékra egy görög magánbefektetői csoport kezébe került, akik nevében az Athina Kft. 1300, illetve 16 800 forintos ellenajánlatot tett a részvényekre (NAPI Gazdaság, 2001. szeptember 6., 11-12. oldal).
A Callum nem adta föl, és október közepén megszületett az ellen-ellenajánlat, immár 1365, illetve 17 640 forinton. November végére kiderült, hogy a görög csapat nem hogy nem tudja megakadályozni a Callum győzelmét, de még a 25 százalékos határt sem tudta átlépni (egyesek szerint azért, mert közben a Spütz AG szép csendben felvásárolta a német piacon található részvényeket és jó 10 százalékot összpontosított saját kezében.) A görög nagyrészvényes a jelek szerint kiegyezett a Callummal - más olvasatban egyszerűen feladta -, így nem volt meglepetés a Callum-ajánlat sikere.
A Callum és a Raiffeisen tegnapi bejelentése szerint összesen 1 millió 734 ezer 604 törzs- és 7409 kamatozó részvényre fogadták el a részvényesek az ajánlatot, ami a teljes alaptőke 28,03 százalékát képviseli. A Callum részesedése így az alaptőke 60,32 százalékára nőtt. (Befolyásának pontos mértéke nem derül ki a közleményből, de az 60,2 százalékra tehető.) A Callum hárommillió híján 2,5 milliárd forintot költött az ajánlatra, ám ez a summa alighanem eltörpül a Tengelmann-nak kifizetett milliárdok mellett. (Ezek összege nem ismeretes, de megfigyelők szerint a többségi csomag aligha cserélt gazdát sokkal a Tengelmann által eredetileg számított 80-100 millió márka alatt.)
Az SCTE saját 24,36 százalékos pakettjét nem adta bele az ajánlatba, elképzelhető, hogy ez egyfajta biztosítékként középtávon is a finanszírozó látókörében marad. Ezzel elmarad a kiszorítás, ami amúgy is bajos lett volna, mivel az Eravis balul sikerült kiszorítási kísérlete óta ismert, hogy a felügyelet szerint az új, pontosabb szabályok szerint nem lehet lefolytatni a kiszorítást egy, még a régi felvásárlási szabályok szerint tett nyilvános ajánlat nyomán. A Callummal vélhetően stabilan együtt szavazó SCTE támogatásával viszont nem okozhat gondot egy tőzsdei kivezetés megszavazása - ennek szándéka szerepelt a nyilvános ajánlatban is -, ám ekkor nem kerülhető el az újabb nyilvános ajánlat. Erre valószínűleg csak jövőre kerül sor, amikor az ajánlati árnál alighanem magasabb áron köttetett Tengelmann-Callum ügylet már biztonságos távolban lesz (az ajánlattevő által kifizetett legmagasabb ár csak 180 napon belül számít). A Skála mindenesetre addig is a BÉT legkevésbé likvid papírjai közé fog tartozni, a közkézhányad ugyan meghaladja a 15 százalékot (970 ezer darabot), ám ennek nagyobbik része valószínűleg biztos kezekben várja a felvásárlási sztori befejeződését.
Korányi G. Tamás
