Az OTP csaknem féléves tárgyalási folyamat során jutott el az Investicná a Rozvojova Banka (IRB) 92,55 százalékának megvásárlásáig. Az OTP megfigyelők szerint olcsón jutott a 23 milliárd koronás mérlegfőösszeggel és ezen belül 12 milliárd koronás betétállománnyal, 53 fiókkal és 850 alkalmazottal rendelkező, két évvel ezelőtt 5,7 milliárd koronás állami tőkeinjekcióval rendbe tett IRB-hez. (A vétel 7 százalékkal növeli jövőre az OTP konszolidált mérlegfőösszegét és ennél valószínűleg jóval kisebb mértékben a nyereségét.) Csányi Sándor lapunknak elmondta, hogy az OTP részéről egyrészt a hazai pályán már korlátozott növekedés - Szlovákiával a potenciális ügyfelek száma 50 százalékkal szélesedett -, másrészről a kockázat csökkentése volt a fő szempont. Utóbbi okán ragaszkodtak az utolsó problémás hitelre adandó állami garanciához, ami elnyújtotta a tárgyalásokat.
A korábban állami beruházási bankként működő IRB 12 milliárd koronás hitelt nyújtott a szlovák villamos műveknek a mohovcei atomerőmű építésére. Ebből - a NAPI Gazdaság információi szerint - 3 milliárd koronát az IRB időközben átadott a VÚB Banknak, a megmaradt 9 milliárdra (mérlegfőösszegének 40 százalékára) vonatkozik az állami garancia.
Az 1999-ig 3 milliárd koronás jegyzett tőkével működő IRB tőkéjét a szlovák állam 8,7 milliárd koronára emelte, így szerzett a bankban 65,52 százalékos tulajdonrészt a pozsonyi pénzügyminisztérium. További 4,04 százalék a szlovák vagyonalap, 22,99 százalék pedig a Slovenska Poistovna biztosító tulajdonában volt.
A jegyzett tőkét idén 1 milliárd koronára szállították le. Az OTP Bank az állam együttesen 695,6 millió korona névértékű csomagjáért a szerződés alapján 526 millió koronát fizet. Ebből - mint Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter elmondta - 250 millió korona egy tartalékalapba kerül, amelyből a bank korábbi peres ügyeiből fakadó esetleges kötelezettségeket fedezik, a többi a kincstár számlájára kerül. A biztosító igazgatósága már december 5-én hozzájárult a 230 millió koronás részvénycsomag 174 millió koronáért való eladásához.
Az OTP az ügylet lezárásától - amelynek időpontja a két ország felügyeleti és versenyhivatali hatósági engedélyeitől függ - számított 12 hónapon belül további 1 milliárd koronás tőkeemelést vállalt, amellyel a részesedése 95,5 százalékra nő. A szerződés szerint az OTP-nek legalább négy évig meg kell őriznie többségi részesedését. Az eladással végéhez közeledik a szlovák bankprivatizáció, a két legnagyobb bankot, a Sporitelnát és a VÚB-ot az osztrák Erste Bank, illetve a magyar CIB-et is birtokló olasz BCI vette meg.
Csányi Sándor elmondta, hogy az IRB univerzális bankká történő fejlesztése a következő két évben 1 milliárd koronánál nagyobb ráfordítást igényel. Az OTP saját átalakításának 10 évi tapasztalata alapján készül az IRB átalakítására is. Első lépésként
a szlovák bank felveszi az OTP nevet.
Az OTP leánycégei is megjelennek a szlovák piacon, elsősorban az alapkezelő, a Garancia Biztosító és az autófinanszírozással foglalkozó Merkantil Bank kínál majd ott még újnak számító szolgáltatásokat. Az OTP szeretné adaptálni telebank-rendszerét is. Valószínűleg egy új nagyügyfelet is sikerül szerezni a pozsonyi leánybank számára, legalábbis erre utal, hogy Csányi Sándor nem zárta ki a Mol-szövetséges Slovnaft számlavezetésének megszerzését. A Mol egyébként más aspektusban is szóba került az aláírási ceremóniát követő tájékoztatón, a szlovák pénzügyminiszter jelezte, hogy kormánya is támogatja a Mol-Slovnaft szövetség lengyel- és csehországi aspirációit.
A pozsonyi hídfő megszerzése után az OTP akvizíciós stábja alighanem csak rövid időre pihen. Csányi Sándor elmondta, hogy Horvátország, Jugoszlávia és Románia bankrendszere is rejthet további célpontokat. (Az azonban nem derült ki, hogy a horvát célbankok között szerepel-e a Covent Banka, amelyre magyar tulajdonosa, az MKB állítólag éppen vevőt keres.) A további vásárlásoknak nem annyira pénzügyi, inkább menedzsmentkorlátai lehetnek.
Korányi G. Tamás
