Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tavaly a magyar tőzsdei részvényeknek éppen a fele fizetett osztalékot, közülük mintegy tucatnyi az árfolyamához viszonyítva is jelentőset. A legmagasabb osztalékhozammal az Eravis elsőbbségi részvénye és a Pannon-Váltó (májusban 14 százalék), illetve a BIF, a Zwack és az áramszolgáltatók (8,5-11 százalék) dicsekedhettek. A jövő évi kilátások annak ellenére rosszabbak, hogy időközben a BUX index csaknem 10 százalékkal alacsonyabb értéket mutat.
A hagyományos osztalékfizetők közül a Zwack osztalékpolitikája a legstabilabb, az éves nyereség 50-75 százalékát fizeti ki. Az italgyártó idén a tavalyi 2,7 milliárd után kisebb, jó esetben 2-2,2 milliárdos adózott eredményre számíthat, így az osztalék a tavalyi 750 forint helyett 500-750 forint között alakulhat. Bár a növekvő marketingráfordítások miatt az alsó érték a valószínűbb, ez a május óta 5000-5200 forintos sávba süllyedő árfolyam miatt még mindig 10 százalék körüli hozamot ígér.
Nehezebben becsülhető a tavaly - elsősorban rendkívüli eredményéből - 200 forintot fizető Globus 2001 után esedékes osztaléka. A Globus abból a szempontból hasonlít a Zwackhoz, hogy a cég életére meghatározó befolyással bír a fő tulajdonos, aki személyes kiadásait is alapvetően osztalékjövedelemből fedezi, így a kisrészvényesek is reménykedhetnek.
Az áramszolgáltatók 2001-ben legalább 30-40 százalékkal kisebb profitra számíthatnak, mint 2000-ben. A tavaly 1400 forint körüli összeget fizető „jó trió” (Démász, Édász, Elmű) az idei év után 900-1000 forintot fog fizetni, igaz, ez az összeg a májusinál magasabb, 11-13 százalékos osztalékhozamot jelent, mivel tetemesen estek az árfolyamok. (Közülük a Démász számít egyedül likvid részvénynek, nemhiába a nyugdíjalapok kedvenc osztalékpapírja.) Három áramszolgáltató fizetési képessége bizonytalanabb: a Titásznál 500-800, a Dédásznál 500, az Émásznál 500 forint alatti vagy éppenséggel semmilyen osztalék nem várható. Papírforma szerint e részvények osztalékhozama is eléri a 10 százalékot, de náluk már túl nagy a likviditási kockázat, ráadásul előfordulhat, hogy valamelyik nagytulajdonos kihasználja a meglehetősen alacsony 180 napos átlagárakat, és nyomott áron tesz kivezetés előtti ajánlatot.
Két korábbi eminens, a 7000 forint körüli árfolyamon 1000 forintot fizető Eravis-elsőbbségi és az 500 forintos árszinten 50 forintot osztó Arago már a kivezetés felé vezető úton van, aminek végállomása - a kisbefektetők szempontjából - a kiszorítás. (Utóbbi intézmény egyébként különösen a fix osztalékot ígérő elsőbbségi részvények számára sérelmes.)
Április végén kellemes meglepetésként érte a csekély számú BIF-befektetőt a közgyűlés 250 forintos osztalékról szóló döntése. A cég az első félévben részvényenként 122 forintos eredményt ért el, így nem kizárt az ismétlődés, de megfigyelők jövőre kisebb osztalékra számítanak. A hat évvel ezelőtti tőzsdei bevezetése óta stabil osztalékpolitikát folytató Pannon-Váltó - a cég hagyományosan éves eredményének felét kifizeti, ez a tavalyi év után 100 forintra rúgott - idén érzékeny veszteségeket szenvedett a tőzsdén, így lehet, hogy nullához közeli eredményt ér el. Itt vagy semmi, vagy minimális osztalék várható, és az alacsony közkézhányad, illetve a saját tőke alig harmadára rúgó tőzsdei árfolyam miatt elég nagy a kivezetés veszélye. Biztosabbnak tűnik a már az első félévben részvényenként 700 forintos eredményt elérő Brau osztalékkilátása, a tavalyi 240 forint itt minden további nélkül megismételhető lenne. Ugyanakkor a Brau is a kivezetésveszélyes papírok közé tartozik. Az árfolyamokból mindenesetre kitűnik, hogy messze van még a jövő május, a nyugdíjalapok egyelőre nem számolnak osztalékhozamokat.
Korányi G. Tamás
