Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Aranypók Rt. tegnapi rendkívüli közgyűlésének egyetlen napirendi pontja, a társaság zártkörűvé alakításának előkészítése volt. Amint Bartha András elnök-vezérigazgatótól megtudtuk, a cégbíróság korábban kötelezte a céget arra, hogy módosítsa alapszabályát a zárttá alakulás mikéntjére vonatkozóan. A közgyűlésen 90,1 százalékban jelen levő részvényesek meg is szavazták a módosítást, amely szerint az 1 százaléknál kisebb részesedéssel rendelkező részvényeseket - az ő 75 százalékuk részvétele is kell a zárttá alakuláshoz - ajánlott levélben keresik meg ezzel kapcsolatban. Aki nem válaszol a levélre, azok esetében úgy veszik, mintha hozzájárultak volna.
Egy hasonló döntés nemrég a Budapest Bank közgyűlésén a kisrészvényesek egy részének tiltakozását váltotta ki, mivel úgy gondolták, hogy ezzel esetleg a valamilyen okból nem válaszoló részvényesek egy részének akarata ellenére is zárttá válhat a cég (NAPI Gazdaság, 2001. augusztus 31., 13. oldal).
Ezzel kapcsolatban Bartha András elmondta, hogy az Aranypók kisrészvényeseinek egy csoportja annyira nem törődik a céggel, hogy még az osztalékot sem veszi fel évek óta. Másrészt ma már, a tőzsdei kivezetéshez tett vételi ajánlat után az 1 százaléknál kisebb tulajdonosok zöme a társaság dolgozója, akik támogatják a zárttá alakítást. Így a külső kistulajdonosok hozzájárulása nélkül is meglenne a 75 százalékos arány. (A közgyűlésen részt vevő 90,1 százaléknyi részvényen kívül mintegy 3 százalék van a zuglói önkormányzat kezében és csak mintegy 7 százalék külső tulajdonosoknál.) Ha a jelenlegi alapszabály-módosítást a cégbíróság bejegyzi, az Aranypók újabb közgyűlést készül összehívni a zárttá alakulás kimondására.
E. J.
