A luxemburgi bejegyzésű White Plains Holding SA tegnap közzétette, hogy 6,49 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az Inter-Európa Bank Rt.-ben. A hír nem jelent újdonságot a bank gyorsjelentéséhez képest, mert abban már szerepel a luxemburgi pénzügyi befektető. Annál érdekesebb, hogy június 30-án - a részvénykönyv tanúsága szerint - a bank részvényeinek 18,76 százaléka magyar, 1,98 százaléka külföldi magánszemélyek birtokában volt, holott az év elején még csak 2,05, illetve 0,18 százalék volt magánbefektetők kezében. A radikális tulajdonosi átrendeződés - ha hinni lehet a számoknak - úgy zajlott le, hogy eközben a papír a tőzsde A osztályának legkevésbé likvid részvényei közé tartozott. Megfigyelők kevéssé valószínűnek tartják a magánbefektetők ilyen magas részarányát, inkább valamilyen módszertani hibára gyanakodnak.
A bank egyébként 0,53 körüli árfolyam/saját tőke (P/BV) mutatója ellenére sem tartozik a potenciális felvásárlási célpontok közé, mert az 1989 óta meghatározó szerepet játszó tulajdonos, a San Paolo befolyása a 32,5 százalékos részesedés ellenére megingathatatlannak tűnik. A bank alapszabálya ugyanis a döntő kérdésekben részvényosztályonkénti szavazást ír elő, és a B részvénysorozatú részvények (noha ezek még mindig 10 ezer forintos címletűek, a táblázatban az összehasonlíthatóság kedvéért ezer forintos értékben tüntettük fel őket) kizárólag a San Paolo kezében vannak. A Banco Santanderhez tartozó Holneth BV és a Simest eddig valamennyi kérdésben együtt szavazott a fő tulajdonossal, így e három cég esetében alighanem megvalósul az új értékpapírtörvény együttszavazási klauzulája. Ennek alapján bár külön-külön egyik sem érte el az ominózus 33 százalékot, nyilvános ajánlat nélkül a fő tulajdonosok aligha növelhetik befolyásukat a cégben. Másnak viszont kevés esélye van nagyobb mértékű befolyásszerzésre.
K. G. T.
Korányi Tamás G.