Az első félév során a Budapest Növekedési Részvény Alap átlagosan tőkéjének 65 százalékát tartotta részvényekben, a június 30-i érték 68 százalék volt. Az alap méretének csökkenése ellenére egyes részvények darabszáma nem változott számottevő mértékben (lásd táblázatunkat), sőt vásárlásokról is képet kaphatunk. Az alap legnagyobb befektetése a Mezőgép, amelynek darabszáma december vége óta alig csökkent, a részvény a teljes (félév végén 12,3 milliárd forintos) nettó eszközérték 6,9 százalékát tette ki. Ez úgy lehetséges, hogy a vonatkozó törvény vásárláskor 5 százalékban maximálja ugyan egy-egy részvény arányát, de ez később árfolyamváltozások vagy az alap méretének hatására növekedhet. Az alapban egyébként azóta már még kevesebb, 10,8 milliárd forint körüli tőke van, ezzel azonban még mindig a legnagyobb hazai részvényalap.
Az alapkezelő változatlanul nem csupán a leglikvidebb részvényeket kedveli. Ezt jelzi, hogy a második két legnagyobb befektetése az Egis és a NABI volt, de a Pannonplast-csomag is majdnem annyit ért, mint a Matáv (610 millió forint körül). A félév során eladták az összes Danubius-, Dédász-, Synergon-, Titász- és TVK-részvényt, lényeges mértékben nőtt viszont például a Rába-, a Pannon-Flax- és a BorsodChem-papírok darabszáma. A jelek szerint a jobban teljesítő részvények mennyiségét fokozatosan csökkentik, az OTP-csomag mintegy 51-ről 36 ezer darabra, a Richter 43-ról 37-re, a Zwack 71-ről 60-ra csökkent.
A félév végén 912 millió forint össztőkéjű Budapest Vegyes Alap (volt Cívis '95) átlagosan 50 százaléknyi részvényt tartott. Ezen belül a részvények egymáshoz vett aránya nem pontos leképezése ugyan a „nagy testvérének”, de meglehetősen hasonlít hozzá. Itt a Mezőgép, a NABI, az OTP és az Egis voltak a legnagyobb súlyú papírok (egyenként 40-50 millió forintnyi pakettel), utánuk jön a Démász, a Mol és a Matáv 30-40 millió forinttal. A féléves jelentés utal arra is, hogy a félév során „folyamatosan” nyitottak arbitrázspozíciókat is a származékos piacon, a tőke likvid része egyébként kétféle kincstárjegyben volt.
Az alapkezelő a részvényeket is vásároló alapoknál megemlíti azon referenciahozamokat (benchmarkokat), amelyek túlszárnyalását célul tűzte ki. Ez a szóban forgó három alap közül kettőnél sikerült: a Növekedési hozama éves szinten -20,3 százalék volt, míg a irányadó mutató -29,7; a Vegyes Alapnál ugyanez -10,7, illetve -21,3 százalék. (A hazai befektetési alapok féléves hozamáról lásd NAPI Befektető, 2001. július 9., 11. oldal.)
A Nemzetközi Részvény Alapnak ugyanez már nem sikerült, a referenciahozam évi
-13,2 százalékával szemben csak évi -19,6 százalékot ért el. Történt ez annak ellenére, hogy a részvények arányát kicsit alulsúlyozta, hiszen a benchmark 85 százalékától eltérően csak 80 százalékot tartott kockázatos papírokban. A jelentés szerint az év elején Észak-Amerikát és Japánt súlyozta alul, Európát felül, a félév végén pedig Európa semleges, Észak-Amerika alulsúlyozott, a Távol-Kelet pedig felülsúlyozott volt. A globális alapban, amely tőkéjének csökkenése ellenére még mindig a legnagyobb nemzetközi részvényalap Magyarországon, 125-féle részvényt találni, köztük 55 millió forinttal a Graphisoft is képviseltette magát.
A Budapest Nemzetközi Kötvény Alap devizaeszközeinek arányát a kis méretre hivatkozva (június végén 532 millió forint) alacsonyan, 60 százalék körül tartották, ez főleg amerikai, holland, belga és görög államkötvényeket jelentett. Az alapot a többi devizaalappal együtt nyilván kellemetlenül érintette a forint felértékelődése május eleje óta (hozama számításaink szerint évi -8,1 százalék volt a félévben). A csoport állampapír jellegű alapjai közül a Budapest (II.) Kötvény nagyrészt éven túli államkötvényeket tartott, zömük hátralevő futamideje mintegy 3-5, kisebb részben 8 vagy 10 év volt. A Pénzpiaci (volt Számlafedezeti) diszkontkincstárjegyeinek, MNB-kötvényeinek, betéteinek átlagos futamideje a félév során sohasem haladta meg a 100 napot.
A vállalkozóknak, cégeknek szánt Bonitasnál ugyanez az érték 90 nap és június végén csak MNB-kötvényeket tartott. A Budapest (I.) Állampapír Alap kisebb mennyiségű államkötvény és némi Matáv 2003/A mellett szintén a kockázatmentesnek mondható kincstárjegyekre és MNB-kötvényekre helyezte a hangsúlyt.
Eidenpenz József
