Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Pick Szeged Rt. tegnap bejelentette, hogy augusztus 28-án 70 ezer darab saját részvényt vásárolt 2850 forintos árfolyamon. Első hallásra nincs abban semmi különös, hogy egy profit warning közzététele után az árfolyam megtámasztására a cég ehhez az eszközhöz nyúl, az épt. nemrég életbe lépett változásainak fényében azonban a sajátrészvény-vásárlásnak akár messzebbre mutató következményei is lehetnek.
A Pick fő tulajdonosa, az Arago ugyanis már régen - egy alaptőke-csökkentés eredményeként - átlépte a 33 százalékos határt (akkor sikerült elkerülni a nyilvános ajánlattételt), így befolyásának további, mégoly kismértékű emelkedése vételi ajánlati kötelezettséget róhat a társaságra. A befolyásszerzés definíciója szerint az nemcsak a befolyásszerző közvetlenül erre irányuló magatartása révén valósul meg, hanem egyéb körülmények következtében is létrejöhet. Az egyéb körülményekre néhány példát is hoz a törvény, amelyek között nem szerepel a céltársaság sajátrészvény-vásárlása, ám az nem kétséges, hogy - mivel a sajátrészvény-vásárlással csökken a szavazórészvények száma - ezáltal nő a többi tulajdonos befolyása. Jogi szakértők véleménye megoszlik atekintetben, hogy a törvény szövege az ily módon megvalósult befolyásszerzés esetére is kötelező ajánlattételt ír-e elő, a jogszabály alkalmazására hivatott PSZÁF-től pedig tegnap nem kaptunk egyértelmű választ a kérdésre. Amennyiben az ajánlattételi kötelezettség fennállna, úgy az ajánlatot forgalmi értéken 15 napon belül kellene megtenni. A forgalmi érték - mivel az Arago az elmúlt fél évben nem vásárolt Pick-részvényeket - az elmúlt 180 nap súlyozott tőzsdei átlagára, vagyis 3844 forint.
Nagy kérdés viszont, hogyan lehetne kikényszeríteni egy több mint ötmilliárd forintba kerülő ajánlattételt. Valószínű, hogy ha a felügyelet is ajánlattételi kötelezettséget állapít meg, úgy vagy a Pick adja el a most megvett 70 ezer darabot, vagy az Arago csökkenti arányosan részesedését. A talányos eset is azt bizonyítja, hogy az értékpapírtörvény változása után minden bizonnyal még hosszú időnek kell eltelnie, amíg a társaságok és a befektetők tisztában lesznek a módosítások gyakorlati alkalmazásával, és ez komoly felelősséget ró a PSZÁF-re is.
M. G.
