Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Arago illetékesei eddig úgy gondolták, hogy az értékpapírtörvényben már két éve szabályozott kiszorítási eljárást minden további nélkül megindíthatják az Eravis esetében, mivel nyilvános ajánlattétel útján jutottak 90 százalék fölé a cégben. Ezért bízták meg a Concorde Rt.-t, hogy szeptember 26-áig a teljes még közkézen lévő mennyiséget vegye meg a tőzsdén keresztül (elsőbbségi részvényeket 8000, törzsrészvényeket 4000 forintért), utána viszont az Eravis Rt. igazgatósága érvényteleníteni szándékozott az el nem adott papírokat. Utóbbi lépéssel kapcsolatban jogi aggályok merültek fel, mivel a kiszorítási eljárás részleteit csak az épt. legutóbbi, július 18-án életbe lépett módosítása szabályozza. Az Arago viszont még július 18. előtt tette meg nyilvános ajánlatát az Eravisra.
A sajátos helyzet a felügyelet figyelmét is felkeltette. Gulácsy Ferenc, a PSZÁF sajtószóvivője lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a felügyelet megkapta az Arago tegnapelőtti bejelentését és megtette a szükségesnek tartott intézkedéseket. Bár ezek mibenlétéről a szóvivő nem nyilatkozott, a NAPI Gazdaság más forrásból úgy értesült, hogy a PSZÁF a kiszorítási eljárás leállítását készül elrendelni. (Az erről szóló határozat valószínűleg holnap jelenik meg a hivatalos lapban.)
Ebben az esetben az Arago értelemszerűen visszavonná megbízását a Concorde-tól, de - mint a céghez közelálló források lapunknak megerősítették - végső céljáról, az Eravis egyszemélyes társasággá alakításáról aligha mondana le.
Az Arago az új épt. szerint is lefolytathatja a kiszorítási eljárást - a tőzsdei vétel kombinálva az el nem adott részvények igazgatósági megsemmisítésével gyakorlatilag ennek felel meg -, ám ehhez új ajánlatot kell tennie. Így alighanem előrehozza az eredetileg csak az egyszemélyes céggé alakulás utánra tervezett tőzsdei kivezetést, és a kivezetés kapcsán tesz új ajánlatot. Ennek árfolyama valószínűleg nem fog eltérni a mostanitól, egy újabb ajánlat után pedig már nincs akadálya a kiszorításnak.
A kisrészvényesek szempontjából mindennek már nincs túlzottan sok jelentősége, mivel az Eravis pár hónappal meghosszabbodó tőzsdei szereplése már aligha tartogat számukra kellemes árfolyam-meglepetést. Igazán kisrészvényes-barát szabályozás akkor születhetett volna, ha a törvénymódosítás során nem vész el kézen-közön az a - az előkészítés során még hangsúlyos - kitétel, hogy könyvérték alatt nem lehet senkit kiszorítani a társaságából. Erre azonban a felügyelet akkor nem fordított elegendő figyelmet.
K. G. T.
