Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A PSZÁF engedélyével módosult a Budapest Alapkezelő által létrehozott hat nyílt végű befektetési alap kezelési szabályzata. Mint az alapkezelőtől megtudtuk, a változások zöme technikai jellegű, lényeges újítást csak két alapnál találunk, amelyek a jövőben tőkéjük egy részét külföldi értékpapírokban fogják tartani. A kezelési szabályzatban mindkettőnél általánosan fogalmaztak, az OECD-országok értékpapírjainak vásárlását tették lehetővé, de deklarálták, hogy ezen belül elsősorban egyes, az EU-hoz csatlakozni kívánó országok, konkrétan Lengyelország és Csehország piacait tekintik célpontnak.
A Budapest Kötvény Alap (volt Budapest II.) ez év végéig tőkéjének 15, később legfeljebb 50 százalékát tarthatja külföldi kötvényekben, amelyek között állampapírok és vállalati kötvények egyaránt lehetnek (az utóbbiak aránya azonban nem haladhatja meg a 25 százalékot). Külföldi részvényeket továbbra sem vásárolhat (hazaiakat is csak származékos ügyletekkel fedezve, kötvényszerű konstrukcióban). A Budapest Növekedési Részvény Alapnál a részvények maximális arányát az eddigi 75 százalékról 80 százalékra emelik. Ez év végéig itt is 15, utána 50 százalék lehet a devizában jegyzett eszközök aránya, ennél az alapnál természetesen részvényekről és kötvényekről egyaránt szó van.
A kezelési szabályzatokban változott az alapokra terhelt költségek számítási módja. A forgalmazóknak fizetett díj, amelyet eddig az alapkezelési díjból fizettek, ezentúl külön tétel lesz, aminek adótechnikai okai vannak (a költségek szintje összességében változatlan marad). Az alapok egy részének jegyeit már nemcsak a bankcsoportnál, hanem öt külső brókercégnél is forgalmazzák.
E. J.
