Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A BÉT titkársága tegnap délután háromkor felfüggesztette a Skála-részvények kereskedését, miután a kibocsátó fő tulajdonosa, a német Tengelmann - amint a társaság közleménye fogalmaz - a Skála-részvényekre vonatkozó szerződéseket kötött. A Skála egyúttal közölte, hogy június 26-án igazgatósági ülést tart, majd rendkívüli tájékoztatást tesz közzé. A tőzsde három napra felfüggesztette a részvények kereskedését. Bár a közlemény semmi konkrétumot nem tartalmaz, a piac egyöntetűen a régen várt bejelentést véli a háttérben, vagyis hogy a Skála fő tulajdonosa, az 54,8 százalékos részesedéssel bíró Tengelmann eladja részvénycsomagját. Hasonló híresztelések már hónapok óta keringenek a piacon, s a Skála illetékesei is elismerték, hogy a Tengelmann már tavaly nyár óta gondolkodik a kiszálláson, mint mondták, ennek időpontja már csak az ártárgyalásoktól függ.
A magánkézben lévő német kereskedőcég korábbi hírek szerint csak olyan árat tartott elfogadhatónak, amely biztosítaná 80-100 millió márkára becsülhető befektetése megtérülését. Ez 3850 forintos részvényenkénti árfolyamot feltételezne (NAPI Gazdaság, 2001. április 12., 11. oldal), a részvényenkénti saját tőke 1980 forintos értékével és az 1000 forint körüli - igaz, az utóbbi időben 1200-ig emelkedő - tőzsdei árfolyammal szemben.
A kereskedő és ingatlanhasznosító cég tavaly 610 millió forint adózás előtti eredményt ért el, de ez egy 1,4 milliárdos ingatlaneladásból származó nyereségnek köszönhető.
A bevásárlóközpontok térnyerése évről évre egyre nehezebb helyzetbe hozta a korábban a területén vezető, s négy évvel ezelőtt a rivális Centrumot is magába olvasztó Skálát, így az üzemi tevékenység rendre veszteséget hoz. Ezért sem lenne meglepő, ha a vevő a korábban emlegetett külföldi kereskedőmulti helyett inkább a Skála iránt értékes ingatlanvagyona miatt érdeklődő befektetőcsoport, esetleg egy hazai ingatlanhasznosító cég lenne. (Az utóbbi időben a kérők között emlegettek egy olyan hazai befektetőcsoportot is, amelynek magyar pénzügyi befektető szereplői is vannak, s a Skálával utóbbi tíz éve során többször szorosabb kapcsolatba került.)
Az árelképzelések közelítésében minden bizonnyal segített az új értékpapírtörvény közelgő hatálybalépése is. A vevőnek ugyanis a 33 százalékos határ átlépése miatt nyilvános vételi ajánlatot kell tennie a fennmaradó részvényekre, a néhány hét múlva életbe lépő új szabályozás szerint viszont ennek árfolyama a Skála-részvényekért fizetett legmagasabb ár kell hogy legyen, vagyis vélhetően ugyanaz az ár, amit a Tengelmann-nak fizet. A jelenleg hatályos értékpapírtörvény szerint viszont a vevőnek a 90 napos tőzsdei átlagárfolyamot kell felajánlania, ami jelenleg nem több, mint 1075 forint.
Molnár Gergely
