Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A BUX hónapok óta tartó stagnálása (a 2000-es záróértékhez képest 15 százalékkal esett eddig) nem látszik meg az OTC-piacon. Az osztalékfizető részvények iránt továbbra is töretlen a kereslet, bár itt sem árt az óvatosság. A Dunamenti Erőmű 28, a Mátrai Erőmű 24, a Tigáz 26 százalék osztalékot fizet a tavalyi éve után. Mivel mindhárom papír hosszú távú fizetési hajlandóságát kedvezően ítéli meg a piac, az osztalékszelvény nélküli árfolyamok is meghaladják a névértéket (a két erőműpapírnál 100-105, a Tigáznál 105-110 százalék közötti kötésekről hallani). A Tigáz meglehetősen csalafintán fizet: az jogosult az osztalékra, aki a július 25-i fizetési nap előtt legalább 60 nappal már szerepel a részvénykönyvben, így nem véletlen, hogy a május 25-i fordulónap után megszaporodtak az eladók.
A Budapesti Erőmű ugyan nem fizet osztalékot, de a részvény még kelendőbb, mint az előzőek. Egy nagyobb tétel néhány hónapja 150 százalékon forgott, a NAPI Gazdaságban is megjelenő 100 százalékos vételi árakon nincs kínálat. Az ok egyszerű: a francia EdF tulajdonszerzését az illetékes hatóságok jóváhagyták, most már csak arra várnak a befektetők, hogy a cégközlönyben is megjelenjen a híradás a tulajdonosváltásról.
Ezután a kistulajdonosok felajánlhatják papírjaikat, azokat a fő tulajdonos forgalmi értéken köteles megvásárolni.
Hogy mi a forgalmi érték, az persze számos esetben vita tárgya a kicsik és a nagyok között. A Budapest Bank fő tulajdonosa, a GE Capital üzleti titoknak minősített áron vette meg az EBRD 38 százalékos pakettjét, amellyel tulajdonrésze 90 százalék fölé emelkedett. Ugyanezen ügyben egy kisrészvényes a NAPI Gazdaság információi szerint levélben kereste meg a PSZÁF-ot, hogy kérje elvi álláspontját egy a módosított felvásárlási szabályok kapcsán is aktuális problémával kapcsolatban. Bár a hamarosan életbe lépő új jogszabály a korábbinál pontosabban meghatározza a forgalmi érték fogalmát, ha a vételre kötelezett üzleti titokra hivatkozva éppen a legnagyobb forgalmat jelentő - és vélhetően a legmagasabb árfolyamon született - kötést vonhatja ki az áralakulásból, nem sok marad a törvényalkotói szándékból.
Mint ismeretes, egy forgalmiérték-meghatározással kapcsolatos per már folyik is a Fővárosi Bíróságon. A Malév kisrészvényesei még 2000 elején, nem sokkal a légitársaság 6 milliárdos nyereségét mutató 1999-es mérlegének elfogadása után kevesellték az ÁPV által a részvényeikért felajánlott 100 százalékos árfolyamot. Az ügyben egyelőre részítélet született: a bíróság nem jogerősen megállapította, hogy az ÁPV-nek kötelessége forgalmi értéken megvásárolni a felajánlott részvényeket, de hogy menyi az annyi, az később derül ki. A Malév-részvény azóta eltűnt az OTC-piacról, bár éppen a társaság május végi rendes évi közgyűlésén derült ki, hogy - igaz, csak kisebb tételben - van piaca a repülőpapírnak. A részvénycsere során át nem cserélt 4 darab részvényt a társaság pályázat útján értékesítette, az elfogadott ajánlat a névérték 750 százalékára szólt.
(NAPI)
