Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatóvá történt kinevezése egy új négytagú irányítóbizottság létrejöttét is jelenti, amelynek alelnöke Mosonyi György lett, aki egyébként továbbra is a társaság operatív ügyeiért felelős vezérigazgatója maradt. A bizottság - amely az ügyvezetői testület nevet viseli - tagjai még Michel-Marc Delcommune pénzügyi igazgató, illetve Áldott Zoltán, a Mol-csoport stratégiai és üzletfejlesztési igazgatója. Az ügyvezetői testület létrehozását a Slovnaftban és a TVK-ban megszerzett pozíciók miatt megnövekedett irányítási feladatokkal indokolták a Mol vezetői a Népszabadságnak. Tegnap nulla órától mások számára is nyilvános közleményük szerint ugyanakkor az új csapat a stratégiára fókuszál majd, amely a Mol eddigi vállalatirányítási csapatával együttműködve folytathatja a társaság regionális vezető szerepének erősítését.
Az új irányító testület létrehozása - bár elsőre talán kissé zavaróan bonyolultnak tűnhet - több szempontból is előnyös lehet a társaság számára. Megalakult egy a tíztagú igazgatóságnál mindenképpen rugalmasabban működő testület, mely a Mol életében az utóbbi időben sokszor igen gyorsan változó helyzetben is kellő gyorsasággal képes reagálni. Főállású elnök-vezérigazgató lett Hernádi Zsolt, aki mind ez idáig a Mol igazgatóságának nem főállású elnöki posztját töltötte be. Az ügyvezető testület ugyanakkor beszámolási kötelezettséggel tartozik a részvényesek által választott igazgatóságnak, így a tulajdonosi ellenőrzés sem sérül.
A társaságot érintő szintén tegnapi hír a Mol mind ez idáig cáfolt érdeklődése a PKN állami kézben levő 18 százalékos részvénycsomagja iránt. A PAP lengyel hírügynökség meg nem nevezett forrásra hivatkozva egyenesen azt jelentette, hogy a Mol ajánlatot adott be a részvénycsomagra. Korábban az OMV jelentette be, hogy hivatalos ajánlatot juttatott el a lengyel kincstárügyi minisztériumba. A Mol ajánlatának hírét a lengyel minisztérium nem erősítette meg. Felkai György, a Mol kommunikációs igazgatója viszont elmondta, hogy a Mol a PKN-nel kapcsolatban az eladási szándék hírére valóban kifejezte érdeklődését az eladás pontos körülményei és feltételei iránt, ami nagyjából egy szándéknyilatkozatnak felel meg, ezt azonban nem az OMV-vel közösen tette.
Mindez valójában azt jelenti, hogy bár korábban a Mol tagadta a PKN említett 18 százalékos részvénycsomagja iránti érdeklődését, a gdanski pályázatról való kiszorulással - amit a Mol vezetői egyébként nem tekintenek véglegesnek, különösen a Rotch mögött feltételezett indiai fegyverkereskedő testvérpárról szóló hírek fényében (akik mögött újabb áttétellel sokak továbbra is csak orosz cégeket sejtenek) - már sokkal bátrabban nyilatkozik a 18 százalékos részvénycsomaggal kapcsolatban is. Ugyanakkor az elemzők vélhetően nem fogják pozitívan értékelni a PKN-ért kialakulni látszó vetélkedést a magyar és az osztrák olajtársaság között, miközben az említett részvénycsomagra még ki sem írták a hivatalos pályázatot.
Hasonlóan bátrabb kijelentések hangzanak el az újabb potenciális terjeszkedési célpontokról, így a lassan újra eladósorba kerülő INA-ról, illetve a görög Hellenic Petroleumról. A görög állam ugyanis csökkenteni akarja jelenlegi 50 százalékot meghaladó részesedését a nagyjából kétmilliárd dollár értékű HP-ben, ami valamilyen módon érdekelheti a Molt is. Az együttműködést az is segítheti, hogy a HP is az egyik potenciális érdeklődő az INA privatizációja iránt. Mindezen tervek valóra válását ugyanakkor jelentősen nehezíti, hogy a gázüzletág eladásáról szóló pályázat kiírásához még mindig hiányzik a kormány jóváhagyása, pedig a Mol már mindent előkészített az ügylet lebonyolításához.
A. A. G.
