Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a BorsodChem-felvásárlás kapcsán még októberben indított - és a mai napig sem lezárt - vizsgálata során észlelte, hogy a Mol is jelentős mennyiségű TVK-részvényt vásárolt és amiatt indított vizsgálatot, hogy az olajtársaság betartotta-e a felvásárlási szabályokat, nem mulasztotta-e el a 33 százalékos határ átlépésekor kötelező nyilvános vételi ajánlatot.
A piaci szereplők széles köre által nagy érdeklődéssel kísért vizsgálatot a Mol számára pozitív eredménnyel zárta most le a felügyelet, megállapítva, hogy az olajtársaság mindenben betartotta a hatályban lévő értékpapírtörvényt. A Mol tisztázását jelentő határozat megállapítja, hogy az értékpapírtörvény csak azt tiltja, hogy valaki vétel útján szerezzen nyilvános ajánlattétel nélkül 33 százalékot meghaladó tulajdonrészt valamely nyilvános társaságban. A Mol tulajdonrésze a TVK közgyűlésén eldöntött dolgozói részvénybevonás révén (NAPI Gazdaság. 2001. április 21., 9-10 oldal) 32,5 százalékról 33,027 százalékra nőtt, ám ez - mivel nem vétellel történt - nem vont maga után ajánlattételi kötelezettséget. (Hasonló történt a Pick esetében is: az Arago januárban tőkeemeléssel jutott 32,9-ről 43 százalékig.)
A felügyelet külön megvizsgálta valamennyi opciós szerződést, az azokhoz kapcsolódó kiegészítő megállapodásokkal együtt. Ezekből - a PSZÁF számára - kiderült, hogy nem színlelt szerződésekről van szó, nem kapcsolódnak hozzájuk olyan szavazási megállapodások, amelyek a lehívásig megmaradó tulajdonos szavazati jogait korlátozzák és ennek alapján kizárta annak lehetőségét, hogy a Mol a hatályban lévő felvásárlási szabályok kijátszására törekedett volna. (Bizony, ez a feltételezés nem egy piaci megfigyelő fejében megfordult, nem beszélve a BorsodChem Mollal szemben ellenérdekelt tulajdonosairól...)
Az eljárást megszüntető határozat természetesen nem szólhat másról, mint ami a törvényben áll, így abban hiába keresünk például „az értékpapírtörvény szellemére” való utalást. (Ugyanakkor emlékezetes, hogy néhány hónappal ezelőtt a BorsodChem-ügy kapcsán a PSZÁF elnöke még éppen az „értékpapírtörvény szellemének" megsértésével vádolta a másik oldalt.) Ám nyilván nem véletlen, hogy az Épt. hamarosan hatályba lépő módosítása a 33 százalékos határnál belépő nyilvános ajánlattételi kötelezettséget már nem csak az adásvétellel, de bármilyen más módon, így opciós szerződésekkel bekövetkező „határátlépésnél" is kötelezővé teszi. Talán az sem zárható ki, hogy a Mol váratlan nagyvonalúsága, amellyel két hete nyilvános vételi ajánlatot tett a TVK kisrészvényeseinek (NAPI Gazdaság, 2001. május 30., 11-12. oldal), sem volt független a vizsgálat lezárásától.
Korányi G. Tamás
