Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar biotechnológiai szektort az értékpapírpiacon ugyan egyetlen cég sem képviseli - e szektor jószerével amúgy is csak nyomokban létezik. A piaci elemzők ugyanakkor évek óta figyelemmel kísérik egy veszprémi székhelyű gyógyszerkutató cég erőfeszítéseit, amelyek egyrészt egy originális, a cukorbetegséget forradalmi módon gyógyító új vegyület előállítását és gyógyszerként való törzskönyveztetését, másrészt a több tízmillió dolláros költségek finanszírozásához elkerülhetetlennek tűnő tőzsdei bevezetést célozzák.
A még a nyolcvanas évek végén kutatók, vegyészek által alakított Biorex - az eredeti alapítók azóta kiváltak a cégből - eleinte a Novotrade nevéhez kapcsolódott, majd 1994-ben az Első Magyar Alap (egyebek mellett a NABI fő tulajdonosa) szerzett benne irányítást. A vezértermék egy bimoclomol nevű molekula, amely az eddigi feltételezések szerint hatásosan gyógyítja a diabeteszes neuropátiát, vagyis a cukorbetegség életet is veszélyeztető mellékhatásait. A termék fejlesztésének sok tízmillió dolláros költségeit a Biorex - illetve az Első Magyar Alap - egymaga nem tudta vállalni, ezért 1997-ben újabb lökést jelentett, amikor a brit Abbott Laboratories mintegy 28 millió dollárral beszállt a cégbe (NAPI Gazdaság, 1997. október 16., 6. oldal).
A társasághoz közel álló forrásból származó információink szerint jelenleg a 23 millió 91 ezer 600 darab BRX-részvény (a londoni bejegyzésű BRX Ltd. a Veszprémben működő Biorex Rt. 100 százalékos tulajdonosa, nagyjából a holland bejegyzésű Graphisoft NV és a magyar Graphisoft Rt. viszonyához hasonló modell keretében) 47 százaléka az eddig a Biorexbe 18 millió dollárt invesztáló Első Magyar Alap, 22,8 százaléka az Abbott, a többi pedig pénzügyi befektetők kezében van. A Novotrade és érdekeltségei együtt mintegy 6 százalékot (1,4 millió részvényt) birtokolnak. A pénzügyi befektetők különböző árfolyamon szálltak be, legdrágábban (1068,75 dolláros árfolyamon) az Abbott, igaz, a gyógyszergyár licencjogokat is szerzett a bimoclomolra.
A hazai törvények értelmében nem nyilvános társaságként működő Biorex, illetve a brit bejegyzésű BRX vezetése a minapi rossz hírről igen korrekt módon, tőkepiaci közleményben tájékoztatta az érdeklődőket. E szerint a bimoclomol vizsgálatának úgynevezett humán II/b fázisa lezárult (ez általában a gyógyszerjelölt adagolására, kipróbálására és az esetleges mellékhatások felmérésére irányul, amikor is általában a kiválasztott betegek egy része a szert kapja, másik részük pedig gyógyhatás nélküli placebót), és az előzetes adatok szerint „a klinikai kipróbálás a hatásosságát szignifikánsan nem igazolja". Bár a közleményben utalnak arra, hogy az adatok teljes körű kiértékelése még folyik, nyilván nem adták volna ki, ha a kibocsátó más eredményben reménykedne.
A sikertelenség egyébként önmagában nem különös, a kipróbálásra kerülő vegyületek 90 százaléka a klinikai I., további 8-9 százaléka a klinikai II. fázisban hullik el, az évente 6 milliárd forintos kutatási büdzsével rendelkező Richter Gedeon Rt.-nek utoljára 1996-ban sikerült egy, a Biorexénél jóval kisebb potenciális piaccal rendelkező originális készítménnyel (a Curiosinnal) piacra lépnie.
A Biorex anyacégét 1998 elején a tulajdonosok a Nasdaqra kívánták bevezetni, ám az 1998. őszi tőzsdeválság miatt ez meghiúsult. A tervről nem tettek le, de a megvalósításra az elkövetkező 12 hónapban semmi esély nincs. 2002 végén- 2003 elején viszont már újra lesz, feltéve, hogy a most folyó kutatások addig sikerrel járnak. A 110 embert - köztük 50 kutatót - foglalkoztató Biorex két másik ígéretes molekulával is rendelkezik. A BRX-235 a szív- és keringési rendszer betegségeire lehet hatásos, kipróbálása a humán II/a fázisban tart. Egy másik molekula, amely ugyancsak a cukorbetegségre hathat - de a bimoclomoltól eltérő hatásmechanizmussal -, a humán I. fázisban jár. A társaság vezetése úgy véli, hogy megvan az esély egy éven belül valamelyik szer licencének eladására (nem az Abbottnak), és ebben az esetben egy zártkörű kibocsátás után 2003 körül újra meg lehet célozni a Nasdaqot, illetve a frankfurti Neuer Marktot. A BÉT-re történő bevezetésre - biotechnológiasi befektetők hiányában - legfeljebb kiegészítő jelleggel és ezután kerülhet sor. Az Első Magyar Alap egyébként 2003. december 31-én megszűnik, de ez a Biorexet közvetlenül nem érinti, az általa birtokolt részvényeket - ha addig nem lesz emisszió - az alap tulajdonosai között osztják szét.
Korányi G. Tamás
