Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Jean-Francois Carriere, az Égáz és a Dégáz elnökének korábbi nyilatkozata szerint a Gaz de France két magyarországi érdekeltsége ezzel a lépéssel készül fel a két három éven belül bekövetkező piacnyitásra. A várhatóan létrejövő Dualgáznak együttesen 700 ezer fogyasztója lehet, az eddigi győri, illetve szegedi központok is megszűnnének és az egyesült társaságnak Budapestre kerülne a központja. Ezzel csökkenthetne az egy fogyasztó kiszolgálásra jutó költség.
A Molnak azért lehet előnyős a helyzet, mert a két társaság közeljövőben tartandó egyesülésről döntő közgyűlésein szükség lesz a szavazataira. A gázszolgáltatók kisebbségi tulajdonosainak hozzájárulására elvben nem feltétlenül van szüksége a többségi tulajdonosnak, ilyen esetben - ahogy az nemrégiben a Csopak Rt. esetében is történt (NAPI Gazdaság, 2001. április 25., 11-12. oldal) - sajáttőke-alapon van lehetőség a részvényeseket kifizetni, akár a társaság vagyonából, természetben (a Csopak készpénzzel és ingatlannal fizetett ki kisrészvényeseket).
Az olajtársaság részvénycsomagjai - a Mol a Dégázban 27,2 százalék, az Égázban pedig 35,5 százalékos részesedéssel rendelkezik - azonban ennél többet is érhetnek. Mivel az egyesüléshez háromnegyedes többséget ír elő a törvény, a Mol gyakorlatilag meghiúsíthatja az egész tranzakciót. Ebben a helyzetben már az olajtársaságon múlik, hogy egyetértéséért cserébe mit kér a többségi tulajdonostól, ami lehet akár kivásárlás vagy valamilyen más előny (mivel a Mol gázértékesítőként a legfontosabb partnere mindkét gázszolgáltatónak, nyilvánvalóan erre is lenne lehetőség).
A Mol ráadásul éppen az elmúlt időszakban hirdette meg a kisebbségi részesedésektől való megválási szándékát. Ilyen helyzetben pedig vélhetően nem lehet túl nehéz vevőt találnia részvénycsomagjaira, akár a többségi tulajdonos, akár esetleg konkurens gázcég személyében. A Mol könyveiben ezeket a részesedéseket az éves jelentés tanúsága szerint a Dégáz esetében 6,326 milliárd, az Égáz esetében 4,913 milliárd forinton tartják nyilván. Ez az első esetben 186 százalékos, a másodikban 278 százalékos árfolyamnak felel meg, miközben a saját tőke alapján való elszámolás 154, illetve 241 százalékos értékelést hozna ki (a Dégáz jegyzett tőkéje 12,45 milliárd forint, tavaly év végi saját tőkéje valamivel meghaladja a 19 milliárdot, míg az Égáznál ugyanez 4,98, illetve 12 milliárd).
Mindebből látszik, hogy a Mol részesedéseinek értéke sajáttőke-alapon is 9-10 milliárd forintra rúghat és kulcspozícióját figyelembe véve akár ennél is többet kaphat értük. Az olajtársaság a jelenlegi helyzet szerint, úgy tűnik, nem is járt olyan rosszul az évekkel ezelőtti, mindig valamennyire homályban maradt célból vásárolt kisebbségi részvénycsomagjainak egy részével. Persze közel sem biztos, hogy ezeket a részvénycsomagokat végül eladja a társaság, ugyanakkor a Mol pénzhiányát figyelembe véve, ez tűnik valószínűbbnek.
A. A. G.
