Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A 2000-es év után a tavalyi 23-mal szemben idén 25 társaság fizet osztalékot, ráadásul valamivel nagyvonalúbban, mint tavaly. Egy évvel ezelőtt a részvényesek az összesített profit 25,5, idén 27,5 százalékát szavazták meg maguknak, így a kifizetendő osztaléktömeg is nőtt, 61 milliárd forintról 62,4 milliárdra. Két évvel ezelőtt a tavalyihoz hasonló, 25,2 százalék volt a magyar tőzsdei cégek átlagos kifizetési rátája (NAPI Gazdaság, 2000. május 18., 13-14. oldal).
A legjobb osztalékfizetők immár Magyarországon is a közműtársaságok, amelyek papírjait az angolszász világban ezért hagyományosan „özvegyeknek és árváknak” ajánlják. (A hazai árvák ugyanakkor az elmúlt egy évben aligha jártak volna jól e részvényekkel.) A hat áramszolgáltató túlnyomórészt osztalékérdekelt szakmai befektetők tulajdonában van (a mintegy 27 milliárd forintnyi osztalékból csaknem 20 milliárd hozzájuk kerül), ezzel magyarázható az adózott eredményük átlagosan 94 százalékos kifizetése. (Az idei év után persze aligha várható ekkora osztalékeső.) Az áramszolgáltatók adják egyébként a teljes idei osztalékkifizetés 43 százalékát és ők a felelősek azért, hogy az osztalékokból nagyobb arányban részesednek a külföldiek, mint a teljes tőzsdei részvényállományból.
Míg korábban a pénzügyi befektetők által uralt cégek voltak a jobb osztalékfizetők, idén már nem áll ez a tézis. A Richter és a Pannonplast nagyjából a profitja negyedét fizeti ki, az OTP 14 százalékot, miközben a Zwack kétharmadát és a zömmel hazai magánszemélyek tulajdonában lévő BIF 100 százaléknál is többet.
Az év végi, illetve az A kategóriás cégek esetében a március végi tulajdoni szerkezet alapján megkíséreltük összeállítani, hogy mennyi osztalék jut a hazai és külföldi stratégiai és pénzügyi befektetőknek. Néhány cég esetében becsléssel állapítottuk meg az arányokat, mivel helyenként elég nagy a részvénykönyvben nem szereplő tulajdonosok aránya. A saját részvényekre jutó mennyiséget nem vontuk le az összes osztalékból (ez leginkább az OTP-nél eredményezett volna jelentősen, 300 millió forinttal kisebb kifizetést), néhány helyen pedig - intuíciónk alapján - a közöltektől eltérő főtulajdonosi részaránnyal számoltunk. Természetesen figyelembe vettük a tőzsdére be nem vezetett részvénysorozatokra eső osztalékot is (Brau, Arago). A számok inkább csak becsléseknek tekintendők, de néhány következtetés levonására alkalmasak.
A magyar tőzsdei cégekben lévő stratégiai befektetők - a kör többnyire, de nem kizárólagosan szakmai befektetőket jelent - a teljes osztalék 55 százalékát, 34,3 milliárd forintot vonnak ki a társaságokból. Ennek hétnyolcada a külföldiekhez kerül, a maradék zöme viszont az ÁPV Rt.-hez. A legtöbb osztalékot már nem a Matáv 60 százalékát birtokló Deutsche Telekom veheti fel (6,2 milliárd), hanem két német áramszolgáltató, az RWE (8,4 milliárd) és az E.ON (7,7 milliárd). Az állam két nagy cégben (Richter, Mol) legnagyobb részvényes, ezektől idén 2,55 milliárd forintot kap. (Nagyjából ugyanannyit, mint tavaly). E két cég osztaléka az ÁPV Rt. működési költségeinek jó kétharmadát, idén talán inkább háromnegyedét fedezi. Az állam további legalább 400 millió forintra tesz szert a magánbefektetőktől levont forrásadó révén.
A teljes osztaléktömeg háromnegyedét, mintegy 160 millió dollárt fognak konvertálni, ez érdemben aligha befolyásolja a forint árfolyamát. Az összeg nagyobbik részét - mintegy 85 millió dollárt - e héten utalják át (Démász, Édász, Matáv), a jövő hétre (Mol, BorsodChem) és a június 18-ával kezdődő hétre (OTP, Richter) mintegy 20-20 millió dollár marad. A bankközi devizapiac napi százmillió dollárt közelítő forgalma mellett - még ha e mennyiség zömét a day trade spekulációk adják is - az osztalékátváltás nem tűnik jelentős tényezőnek, főleg azért, mert az áramszolgáltatók fő tulajdonoshoz irányuló átutalásait alighanem korábban lefedezték.
Korányi G. Tamás
