Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Néhány évvel ezelőtt a legnagyobb tőzsdei cégek még minimális hitelállománnyal működtek (talán egyedül a mamutberuházásait a tőzsdei bevezetés előtti öt évre időzítő Matáv kivételével), mivel a bevezetést megelőző kibocsátások rendre lehetővé tették a régi adósságoktól való megszabadulást. Az utóbbi egy évben éppen a legnagyobb cégek kezdtek erőteljes akvizícióba, ráadásul olyan időpontban, amikor a normál működési eredményük csökkent.
A Mol hitelállománya 2000-ben 137 milliárd forinttal nőtt, ebből finanszírozta a Slovnaft és a TVK megvásárlását, összesen 115 milliárd forint értékben, illetve a gázüzletágon elszenvedett veszteségei egy részét. 2001. március végén a hitelállomány megközelítette a 343 milliárd forintot, ennek 89 százaléka devizahitel volt. A devizahitel zöme dollárban állt fenn, ezzel magyarázható az első három hónap rendkívül nagy, 15 milliárdot meghaladó pénzügyi vesztesége. (A dollár március végén 302,8 forintot ért.) Az év hátralévő részére nézve biztató, hogy minden 1 százaléknyi forinterősödés csaknem 3 milliárd forintos árfolyamnyereséget hozhat az olajtársaságnak.
A Matáv adósságai tavaly március óta, egy év alatt 105 milliárd forinttal nőttek, a 294 milliárdos adósság jelentős része már forintosítva van.
A növekmény túlnyomó része a MakTel-vásárlásnak köszönhető, egy kisebbik hányad a macedón telefontársaság adósságainak konszolidálásából adódik. A Matáv pénzügyi vesztesége az első negyedévben 6,7 milliárd forint volt, alig haladta meg az egy évvel korábbit. A saját tőke és az adósságok összegére vetített 42 százalékos eladósodottsági mutató valamivel magasabb, mint a még elfogadhatónak számító 40-es küszöb, de távolról sem annyival, mint a Mol esetében (49 százalék).
A két legnagyobb magyar tőzsdei társaság adóssága együttesen meghaladja a 2,1 milliárd dollárt. Ez több, mint az utánuk következő tíz tőzsdecég adósságának ötszöröse. A két nagy cég adósságállománya egy év alatt dollárban is 40 százalékkal nőtt.
A harmadik legeladósodottabb cég, a Prímagáz esetében a tavalyi 4 milliárdos veszteség magyarázza a helyzetet, a társaság 1999-ben még a legkevésbé eladósodottak közé tartozott. A sorban következő BorsodChem és a Danubius akvizícióinak tudhatja be a jelentős hitelállományt; mindkét cég Csehországban költötte el a pénzét (előbbi az MCHZ anilingyárra, utóbbi a Mariánské Lázné-i szállodaláncra.) A BorsodChem nettó adóssága egy év alatt 30, a Danubiusé 9 milliárddal nőtt. Előbbi inkább forintban, utóbbi devizában adósodott el. A gyógyszállólánc hitelállománya 57,5 millió márka, 6,6 millió dollár és - a Lécebné Lázné átvett hiteleivel együtt - 12,6 millió euró, így minden 1 százalékos forinterősödés 130 millió forint nyereséget hoz. Az inkább csak beruházó, de nem vásárló TVK hitelállománya tavaly 23 milliárd forinttal csökkent, ez azonban a Molnak eladott saját részvényeknek tudható be.
Hagyományosan a legkevésbé eladósodott tőzsdei társaságok a gyógyszergyártók. Az Egis 1,1 milliárdos hitelállománya saját tőkéje 2 százalékára rúg, a Richter pedig (6 millió forint hosszú lejáratú fejlesztési hiteltől eltekintve) gyakorlatilag hitel nélkül gazdálkodik. E cégek saját tőkéjük 12-16 százalékának megfelelő pénzeszközzel is rendelkeznek, igaz, komolyabb akvizíciót egyikük sem hajtott még végre. A másik oldalról viszont e cégek - ellentétben például a Danubiusszal - nem tudták a hiteleken elért árfolyamnyereséggel ellensúlyozni a forinterősödés miatti bevételkiesésüket. (Igaz, e kockázatot a Richter forinttal szembeni dolláreladásokkal sikeresen lefedezte, az Egis viszont legfeljebb a hedge-üzletek veszteségeinek mérséklődésében reménykedhet.)
Korányi G. Tamás
