BUX 138976.86 0,98 %
OTP 44650 1,52 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Újabb veszteséges negyedév a Molnál

A Mol sikerre van ítélve – jelentette ki Mosonyi György vezérigazgató a Mol Rt. első negyedéves eredményeiről tartott sajtótájékoztatóján, ahol a cég a tavaly júniusi gázáremelés óta immár a harmadik veszteséges negyedévéről volt kénytelen beszámolni. A siker a mostani 11,5 milliárdos veszteség fényében – amely a gázüzletág mellett részben az egyéb üzletágak visszafogottabb teljesítményéből is adódik – távolinak tűnhet, a vezérigazgató azonban már a következő negyedévektől is javuló teljesítményt vár, a gázüzletág mielőbbi eladásától pedig azt, hogy alapjaiban változtathatja meg a Mol jelenleg nem túl rózsás helyzetét.

2001. május 15. kedd, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Nem okozott igazi meglepetést a Mol első negyedéves eredményének nyilvánosságra kerülése, a 11,5 milliárd forintos veszteség alig marad el a NAPI Befektető 12 milliárdos konszenzusától. A részvény árfolyamában nem is következett be jelentős változás, a piac napok óta emészthette az előreláthatóan gyenge eredményt, a kurzus már a gyorsjelentés megjelenése előtti néhány napban folyamatosan esett.
A siker reményére nagy szükségük van a Mol részvényeseinek, a negyedév eredményeiben sok örömüket nem lelhetik. A gáz és energetika üzletág 35,5 milliárd forintos negatív üzleti eredményt produkált, annak ellenére, hogy az előző időszakoktól eltérően az elmúlt három hónapban a tárolókból kifelé áramlott a gáz, nem a tárolókba befelé, ami 12 milliárd forinttal még csökkentette is a gázveszteséget. A tárolási periódusban ugyanis a Mol több gázt vásárol, mint amennyit elad, amit azonnal leértékel a könyveiben, előrehozva a veszteséget; a tavalyi negyedik negyedévben 17,9 milliárd forint extra veszteséget szenvedett el emiatt. Az idei első negyedévben ezzel szemben a tavaly betárolt és akkor a valós eladásoknál nagyobb veszteséget okozó gázkészleteket eladta, amin további veszteséget már nem volt kénytelen leírni.
A mostani veszteség tehát kizárólag azon a 2,2 milliárd köbméter gázon keletkezett, amit a cég közvetlenül importált, köbméterenként átlagosan 44 forintért, és ezzel egy időben el is adott a magyar gázfogyasztóknak 23 forintért. A 44 forintos importár jóval magasabb, mint az előző év végén volt (40 forint, míg a 2000. évi átlagos ár csupán 34 forint); a kőolaj áralakulását késleltetve követő importgázár-kialakítási mechanizmus miatt valószínűleg ebben a negyedévben érte el a csúcsot. A vezérigazgató optimizmusát némileg alátámasztja, hogy a forint erősödésének és a tavalyi utolsó negyedév óta bekövetkezett kismértékű olajárcsökkenésnek köszönhetően a forintban számolt importár valóban csökkenhet valamelyest a jövőben.
A szabályozott gázüzletág mellett a veszteségben annak is része van, hogy a Mol másik két, nem szabályozott divíziója (itt nincs államilag megállapított ár) közül a kutatási-termelési üzletág a múlt év azonos időszakához viszonyítva alig növekvő, a feldolgozási és kereskedelmi üzletág pedig egyenesen csökkenő eredményt ért el. Ennek oka elsősorban a rendkívül magas bázis. 2000 ugyanis a kőolajárak és a finomítói árrések alakulása tekintetében egyértelműen rekordév volt a világon mindenütt a hasonló tevékenységet folytató társaságok számára. A Mol ezeket a lehetőségeit jól ki is használta. Az idei első negyedévben azonban a finomítói árrés már általánosan csökkent, akár az olaj és a olajtermékek árai. Ez különösen a feldolgozási és kereskedelmi divízióban okozott a készletértékeléseken keresztül jelentős elmaradást a bázistól
(4 milliárd forint nyereség helyett 2 milliárd veszteség).
Negatívan befolyásolta az eredményt 440 ezer tonna fűtőolaj eladása is, amire a hazai alacsony gázárak mellett egyre csökkenő kereslet mutatkozik.
A társaság eladósodottsága is kezdi éreztetni hatását – bár az év végéhez képest a visszafogott beruházások és a költségcsökkentési program következtében a nettó hitelállomány még csökkent is valamelyest, a dollárhiteleken 7,9 milliárdos árfolyamveszteség keletkezett (ebből csupán 1,1 milliárd a valóban kifizetett veszteség), a kamatköltségek pedig elérték a 5,2 milliárd forintot (ez 37 százalékos növekedés a bázisidőszakhoz képest). A Slovnaft és a TVK hozzájárulása az eredményhez – 2,1, illetve 1,5 milliárd forint – ezt egyelőre nem tudja ellensúlyozni.
A két nem szabályozott üzletágban az idei évre nézve biztató folyamatok is láthatók. A világpiacon az első negyedévet követően újra emelkedtek a késztermékárak, illetve valamelyest az olaj ára is (pozitív készlethatás várható). A forint erősödése nyomán olcsóbbá válhat az alapanyagok beszerzése, a harmadik negyedév végére pedig befejeződhet a maradékfeldolgozási projekt, ami a Molt megszabadíthatja az egyre nehezebben eladható fűtőolajtól, növelve a nagyobb haszonnal eladható termékek (főleg gázolaj) előállítását.
A gázüzletág veszteségét is csökkentheti a forinterősödés, az importgázárak forintban kifejezve egy ideig várhatóan nem fognak tovább nőni (talán kismértékben csökkenhetnek is), ez is segítheti a Molt abban, hogy az év összességében ne legyen veszteséges. A kulcskérdés azonban nyilvánvalóan a gázüzletág eladása, amit a társaság vezetése szeretne minél hamarabb lebonyolítani. Ehhez képest a gdanski pályázat sorsa is – a júniusra várható döntés a piac véleménye szerint a tender érvénytelenítése lesz – szinte elhanyagolható jelentőségű.
A. A. G.

Almás Andor
Almás Andor

Ez is érdekelhet