A Matáv - amúgy meglehetősen dodonai hangvételű - profit-figyelmeztetése hideg zuhanyként érte a lassú feléledésben bízó telekom-elemzőket. Míg a lengyel TPSA és a cseh SPT első negyedévi számai meglehetősen kiábrándítóak, az elemzők abban bíztak, hogy a Matáv a tavalyi 20,1 milliárdos első negyedévnél jobban teljesít. (Az elemzői konszenzus 20,5 milliárd forint.) A Matáv előnye abban rejlik - vélték korábban az elemzők -, hogy míg a cseh és lengyel telekom-óriásoknál a vezetékes távközlési bevételek a mobiltelefónia térhódítása miatt estek vissza, e hatás a Matávot - a Westel révén - alig-alig érinti.
A kiadott közleményből kiderül, hogy a Matáv az első negyedévi eredménybecsléseket „túlzottan optimistának” tartja. Tíz százaléknál kisebb elmaradás esetén aligha lenne értelme egy efféle profit warningnak, így az a valószínű, hogy a kedden publikálandó eredményszám a 18 milliárd forinthoz fog közelebb állni.
A már korábban közölt két - idei évre vonatkozó - adat (az éves bevétel több mint 22 százalékkal fog emelkedni és az éves EBITDA-ráta mértéke 42 százalék fölött lesz) kevés fogódzót nyújt az elemzőknek. A növekedésben már a MakTel konszolidálása is benne van, így az 544 milliárd forint fölé emelkedő bevétel önmagában senkit sem hoz lázba.
A távközlési cégek értékelésénél meghatározó EBITDA-ráta (az amortizáció, a pénzügyi és rendkívüli tételek elszámolása előtti eredmény árbevételhez viszonyított aránya) a Matávnál korábban alulról közelítette az 50 százalékot, a MakTel pedig 1999-ben csaknem 60 százalékos EBITDA-val dicsekedhetett. Ehhez képest a 42 százalékot meghaladó ígéret voltaképpen visszaesést jelez.
Schenk Tamás, a Concorde elemzője a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy a Matáv korábban többéves átlagként említette a 42 százalékos szintet. Mivel a távközlési liberalizáció - bármennyire is erős ellenoffenzívában is van a Matáv és anyacége mostanában - jövőre inkább rontja, mint javítja az EBITDA-kilátásokat 2001-hez képest, az idénre előrejelzett 42 százalék mindenképpen negatív változás a befektetők szempontjából. A Concorde Matáv-modelljében egyébként idáig 21,6 milliárdos első negyedéves és 85 milliárdos egész éves eredmény szerepelt, ez a gyorsjelentés után alighanem revízióra szorul. Az első negyedévben több tétel is okozhat 3 milliárdos - a várható 130 milliárd körüli árbevételhez képest nem is jelentős - bizonytalanságot: a belföldi forgalmi bevételek esetleges elmaradása a tervtől, vagy az operatív költségek (e körbe tartozik a marketing is) megugrása.
A Macedóniában kialakult polgárháborús helyzet - az elemző szerint - közvetlenül nem érinti a Matáv profitkilátásait, legalábbis addig, amíg nem kell számolni a MakTel létesítményeinek megsérülésével. Ugyanakkor a MakTel többségét birtokló konzorciumban meglévő 86 százalékos Matáv-tulajdonrészt nehezebb lesz 50 százalék + 1 részvényre csökkenteni. Ez azért lehet probléma, mert így ugyan a MakTel idei nettó eredményének nem 25, hanem 43 százaléka gyarapítja a Matáv nettó profitját, ám a pótlólagos kamatterhek minden bizonnyal felülmúlják a MakTeltől származó eredménytöbbletet. A Concorde elemzője egyébként úgy véli, hogy a MakTel az első negyedévben 200 millió forinttal csökkentheti, egész évben néhány százmillió forinttal növelheti a Matáv profitját, miközben jelenleg is több mint 300 millió euró pénzeszközt köt le.
Korányi G. Tamás
