Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Három hónappal ezelőtt még a Postabankra teendő ajánlaton, a lehetséges új szerzemény esetleges beillesztésén dolgozott az OTP Bank vezetése, majd a kormányzati „nem” után azonnal váltott: most egy szlovák bank átvilágítása folyik ugyanakkora hévvel. Kudarcként élte meg az ajánlat elutasítását?
- Az eladó döntését tudomásul vettük. Nem lett volna egyszerű a dolgunk, ha elfogadják az ajánlatunkat. Kérdés, hogy milyen gyorsan tudtuk volna reorganizálni a Postabankot. A két bank formális egyesülése nem jöhetett szóba, a jogutódlást kizártuk. A postabankos ügyfeleket egyenként kellett volna megkeresni, új szerződéseket kötni, és bizonytalanságot jelenthetett, hogy az ott megszokottnál alacsonyabb betéti kamatok mellett hányan mondták volna fel a számlájukat. A Postabanknak elég sok állami vállalati ügyfele is van, bizonyos értelemben ez is kockázatnövelő tényező. Összességében kicsit sajnálom, hogy nem kaptuk meg a Postabankot, de nem tekintem olyan elszalasztott lehetőségnek, amely az OTP Bank sorsát, jövőjét alapvetően befolyásolná.
- Maradt még hasonló célpont a magyar bankszektorban?
- Továbbra is érdekel minket a magyar piacon való akvizíciós terjeszkedés, látunk két-három olyan bankot is, amelyekről úgy gondoljuk, hogy jól illeszkednének az OTP mérlegstruktúrájába, de tulajdonosaik részéről egyelőre nem tapasztaljuk az eladási szándékot. Úgy gondolom azonban, hogy a magyar bankszektorban elkerülhetetlen az utóbbi egy évben elindult koncentráció folytatódása, bízom benne, hogy meg tudjuk valósítani terveinket.
- Milyen az a bank, amely az OTP számára határokon belül vonzó célpont?
- Legyen erős vállalatfinanszírozási háttere. A Postabank más szempontból volt kívánatos számunkra, egy speciális értékesítési csatornán - a postahivatalokban - jelentett konkurenciát, amelyet a vétellel - a szinergiákat kihasználva- megszüntethettünk volna.
- Milyen a külföldi menyasszonyjelölt? Hol tart a pozsonyi Investicná a Rozvojová Banka (IRB) átvilágítása?
- Április végéig kell befejeznünk az átvilágítást, májusban kell megtennünk az ajánlatunkat a szlovák pénzügyminisztériumnak. A munka közepén vagyunk, a Deloitte & Touche és egy ügyvédi iroda mellett 30 kollégám dolgozik Szlovákiában az ügyön. Nemcsak átvilágítjuk a bankot, hanem egy több évre szóló üzleti tervet is megkísérlünk összeállítani. Az IRB több szempontból is izgalmas számunkra. Méretét tekintve ugyan csak középméretű bank - mérlegfőösszege nagyjából az OTP tizedét éri el -, de egész Szlovákiában egyenletesen elosztva 54 fiókkal rendelkezik, amelyek közül 22 teljes körű pénzügyi szolgáltatásokat nyújt. A banknak fejlett a számítástechnikai rendszere. A mintegy 700 dolgozót foglalkoztató, már „áramvonalasított", a szlovák kormányzat által két évvel ezelőtt 5,7 milliárd koronával (35 milliárd forinttal) feltőkésített IRB alkalmas arra, hogy korszerű termékeinket viszonylag gyorsan értékesítsük. Külön előny, hogy a szlovák piac nem tér el jelentősen a magyartól, így az itthon bevált szolgáltatásaink itt is alkalmazhatók mind betét, mind hitel oldalon. Ilyen például a call center (telebank ugyan van már Szlovákiában, de szűkebb körben), az internetbank, a számla alapú kártyarendszer, egyes kártyához kapcsolódó hiteltermékek, a kártyaautorizációs rendszer. Utóbbi egyébként - hogy egy kicsit büszkélkedjek - a hazai terepen annyira jól működik, hogy az OTP Bank esetében az európai uniós átlag felénél is kisebb a kártyacsalások aránya.
- Ha sikerül a bejutás a szlovák bankpiacra, kiket céloz meg az OTP?
- Célunk a gyors betörés a teljes szlovák piacra, ehhez olyan termékcsomag kell, amely mindenki számára kielégítő és az adott környezetben újdonságot is jelent. Viszonylag rövid időn belül a magasabb jövedelmű rétegeknek kínált speciális szolgáltatásokkal is megjelennénk, itt számítanánk az OTP Bank-csoport más tagjaira, így a befektetési alapkezelőre, a nyugdíjpénztárra és a lakás-takarékpénztárra is. A vállalati ügyfélkörből alapvetően és zömmel a nagy cégekre, részben a szlovák-magyar vegyesvállalatokra számítunk és csak később nyitnánk a középvállalatok felé.
- Legutóbb a Slovnaft-Mol gálaesten találkoztunk a pozsonyi Nemzeti Színházban. Azt jelenti ez, hogy a Slovnaft lehetne az egyik legfontosabb ügyfél?
- Az IRB-nek korábban már volt fontos ügyfele a Slovnaft...
- Az OTP erőforrásait milyen mértékben kötné le ez az akvizíció?
- Ha a szlovák kormány elfogadja ajánlatunkat, úgy érzem, hogy az IRB reorganizációja sem pénzügyi, sem humán tekintetben nem okoz jelentős gondot az OTP Banknak. Az átvilágítás eredményétől függ, hogy lesz-e szükség tőkeemelésre, az viszont valószínű, hogy az IRB nyereségét - már tavaly is profitot termelt a bank - helyben költenénk el fejlesztésekre. A két országban a bankári kultúra nem áll távol egymástól, magam jó néhány olyan szlovák bankszakembert is ismerek, akiket szívesen alkalmaznánk.
- Ha sikerül ez a felvásárlás, akkor mi lesz a következő terjeszkedési irány?
- Célunk, hogy öt éven belül Magyarországon kívül legalább három országban jelen legyünk, tehát - bár konkrét célpontokról még nincs szó - legalább két másik égtájra sor kerülhet.
- Meddig lehet ezt a folyamatot saját erőből finanszírozni?
- Attól függ, hogy mekkorák ezek a bankok. Alapvetően képesek leszünk finanszírozni, de akadhatnak olyan akvizíciók, amelyek esetében már szükség lesz szövetségesekre. Adott esetben szívesen bevonunk pénzügyi befektetőket, akadnak is olyanok, akik hajlandóak lennének velünk jönni. Elképzelhető, hogy bizonyos országokban nem az anyabank, hanem valamelyik érdekeltsége jelenik meg először, ilyen lehet az autófinanszírozással foglalkozó Merkantil Bank, a nyugdíjpénztár, a lakás-takarékpénztár, esetleg az alapkezelő vagy a biztosítótársaság.
- Az OTP Értékpapír Rt. az utóbbi egy évben jobbára kimarad a felsorolásokból.
- A brókercégünket az év végéig valószínűleg beolvasztjuk a bankba, feladatainak többségét már át is vette az OTP Bank. A magyar piacon stabilan vezető szerepű alapkezelő azonban természetesen megmarad.
- Öt év múlva milyen bankcsoportot képzel el magának?
- Ugyanilyen független, meghatározó pozícióban lévő pénzügyi vállalatcsoportot, csak még nagyobbat és nemzetközi szerepben is jelentőset, amelyben ugyan továbbra is erős az OTP Bank vezető szerepe, de a leányvállalatok is egyre nagyobb súlyt képviselnek. Elkészült az OTP Bank középtávú stratégiája, amelyet a holnaputáni közgyűlésen ismertetünk. Ebben 2005-re adózás előtt 70 milliárd forintos banki eredménnyel és 3000 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel számolunk. A tavalyi eredmény egyébként adózás előtt 40,2 milliárd, a banki mérlegfőösszeg 1931 milliárd forint volt. A saját tőkénk öt év alatt a terveink szerint 128 milliárd forintról 300 milliárd forint fölé emelkedik. 2005-ben a bank 2 százalék körüli eszközarányos (ROAA) és 17 százalék feletti saját tőkearányos megtérülést (ROAE) tervez. Az öt év egészét tekintve a mérlegfőösszeg 8 százalékot meghaladó, az adózott eredmény 12 százalék körüli éves növekedésével számolunk.
- Forintban tízjegyű mérlegszámokat már nehéz követni, de az európai léptékben még így is alighanem csak a középbankok közé tartozik az OTP. Mutatói mennyire felelnek meg az EU lakossági bankjai esetében megszokottaknak?
- A lakossági - retail - bankok Európában átlagosan 21,5 százalékos tőkearányos és 2 százalék alatti eszközarányos megtérülést tudnak felmutatni, az eltérés részben az OTP relatív túltőkésítettségével magyarázható. A banküzemi költségeink az összes eszközünkhöz viszonyítva viszonylag magasabb hányadot képviselnek, mint az európai nagybankoknál megszokott, e mutató értéke tavaly 4,1 százalék volt az EU 2,2 százalékos átlagával szemben. Itt 2005-re 3-3,5 százalékra szeretnénk javulni. A nem kamat jellegű bevételek aránya a mostani 31 százalékos szintről 2005-re 43-43,5 százalékra emelkedne, ez már meg fogja haladni a retail bankok jelenlegi 42 százalékos mutatóját. A legnagyobb elmaradásunk az élőmunka hatékonysága terén tapasztalható. Egy dolgozóra 1999-ben az EU hasonló profilú bankjaiban hétszer akkora mérlegfőösszeg jutott, mint az OTP-ben.
- Említette a relatív túltőkésítettséget. Ilyen esetben a fejlett piacokon a bankok a megtermelt jövedelmük mind nagyobb hányadát közvetlenül fizetik ki tulajdonosaiknak. Az OTP-nél viszont a tőzsdei bevezetés óta - bár nominálisan egyenletesen, évente 2 százalékponttal emelkedett az osztalék - folyamatosan csökkent a kifizetési hányad. Ezt ugyan eddig ellensúlyozta az árfolyam meredek emelkedése, de a kamatok csökkenésével a magyar befektetőknek is mind fontosabb részvényeik osztalékhozama.
- Ezt az igényt a bank vezetése is érzékeli, ezért 2002-től szeretnénk növelni a kifizetési hányadot, ám ennek mértéke függ az esetleges akvizíciók, fejlesztések pénzigényétől.
- Nem tart attól, hogy ebben az öt évben valamikor az OTP maga is felvásárlási célponttá válhat?
- Nem félek ettől, de minden felelős bankvezetésnek fel kell készülnie egy esetleges nem kívánatos, nem a részvényesi érdekeket szolgáló ellenséges akció megelőzésére. Efféle szándékokat eddig mindenesetre nem tapasztaltunk.
- Ön a posztját egyik legrégebben betöltő magyar bankvezérek egyike. Szívesen vállalná az újabb öt évet is?
- Ez természetesen a részvényeseken múlik. Ha ők bíznak bennem, én szívesen vállalom a megtisztelő feladatot.
Korányi G. Tamás
