Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A TVK ma bejelentette, hogy az eddig 5,2 százalékos részesedéssel rendelkező részvényese, a CE Oil & Gas AG 9,47 százalékkal, vagyis 2 350 000 részvénnyel növelte részesedését a társaságban. A BorsodChem-felvásárlásban aktív szerepet játszó osztrák cég tulajdona ezzel 14,66 százalékra emelkedett, s a 23,2 százalékkal rendelkező Mol és a 15 százalékos pakettet birtokló BorsodChem után a tiszaújvárosi társaság harmadik legnagyobb részvényesévé lépett elő. A TVK-nál nem jelentették be, hogy ki volt az eladó, ám nem férhet hozzá kétség, hogy a CE Oil a korábban az ÁÉB, a VCP, illetve a Milford tulajdonában lévő, összesen mintegy 18,3 százalékos csomagból „örökölt meg” valamennyit, s ezt esetleg tőzsdei vásárlásokkal egészítette ki. Információink szerint a tranzakcióra még tavaly év végén került sor, annak bejelentése a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vizsgálata keltette ideges hangulat miatt késett mostanáig - amikor a közgyűlési regisztráció ezt feltétlenül szükségessé tette.
A CE Oil bejelentése nem jelenti a Mol irányító pozíciójának megrendülését. Bár az olajcég sosem volt hajlandó megerősíteni, megfigyelők szerint gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a november 3-a előtti és utáni néhány héten a Mol biztosította magának a TVK feletti ellenőrzést, s ez nyilvánvalóan azóta sem változott.
Tegnap az internetes sajtó egy részében egészen más információ látott napvilágot, amely arra utalt, hogy a CE Oil 9,5 százalékos TVK-csomagját tavaly év végi tőzsdei vásárlásokkal gyűjtötte össze, vagyis ennyivel csökkent a közkézhányad, amiből arra a következtetésre jutottak, hogy a legutóbbi TVK-közgyűlésen a Mol ellen szavazó részvényesek részesedése mostanra akár a 48 százalékot is elérhette, s ezzel a Mol (amelynek az opciós szerződésekkel összesen 47,3 százaléknyi részvénye van) kisebbségbe került a TVK-ban. A TVK tegnapi 300 forintos - tízszázalékos - emelkedését minden bizonnyal ez a feltételezés is táplálta, hiszen a magyar olajcég egy ilyen helyzetben nyilván lázas vásárlásokba kezdene, s az illikvid piacon ez beláthatatlan áremelkedéshez vezetne. A Molról azonban talán túlzott merészség nélkül feltételezhető, hogy nem bízza a véletlenre TVK-beli irányító pozícióját, amely stratégiájának fontos elemét jelenti.
A fent leírt események ugyanakkor nem nélkülöznek minden alapot - még akkor sem, ha a tegnap megvett és ezután vásárlandó részvényekkel már nem lehet szavazni az április 20-i közgyűlésen -, csak nem a jövőt, hanem a múltat idézik. Mégpedig a november 3-i közgyűlést megelőző időszak történéseit - amikor már mindenki a TVK meredek zuhanására számított, hiszen az akkor vásárolt részvények már nem biztosítottak az esedékes közgyűlésen szavazati jogot. A TVK ekkor érte el 7000 forintos maximumárát, s az utolsó szükséges részvényekért folyó harc hangulata érezhető volt.
A CE Oil mostani bejelentése tehát a legvalószínűbb esetben az elmúlt év TVK- és BorsodChem-közgyűlésein együtt szavazó, orosz és osztrák érdekeltségű TVK-részvényesek közötti belső átrendeződést mutatja, amely kismértékben befolyásolhatta a közkézhányadot, a Mol TVK-beli pozícióját viszont egyáltalán nem.
Ezzel egyidejűleg fény derült a Mol 9,67 százalékos TVK-csomagját megvásárló befektető kilétére is: a Deutsche Bank érdekeltségeként aposztrofált vásárló az a Matura Vermögensverwaltung GmbH, amely a közelmúltig az Édász 12 százalékával rendelkezett, s a közvélekedés szerint az Édász-pakettet a Bayernwerk számára tartotta. A Matura a jelek szerint a jogszabályi korlátokat átlépni nem kívánó nagyrészvényessel együtt vesz részvényeket és együttműködik a közgyűléseken. Az Édász körül három éve bukkant fel a német cég, a TVK-ügyben pedig a Mol oldalán játszhat hasonló szerepet.
A Mol ezen lépését - amellyel tulajdoni hányada 32,9-ről 23,2 százalékra esett - a 33 százalékos határ átlépésének elkerülése mellett a TVK-val kapcsolatos finanszírozási szükséglettel indokolta. Nem zárható ki az a feltételezés, hogy ez alatt a különböző bankoknak eladott és opciós szerződéssel biztosított részvénycsomagok valamelyikének közelgő megvásárlását kell érteni. A Deutsche Bankkal kötött üzletben 4000 forintos eladási árat feltételezve a Mol 9,6 milliárdos bevételre tett szert, amit csökkent az opciós díj. Az MKB-val 7,9 százalékos csomagra és a CIB-bel 6,4 százalékos részvénypakettre kötött ügylet árfolyama nem ismert, ám ha 6000 forintos (a Mol bekerülési árával egyező) árat feltételezünk, az a CIB-es pakett esetében az előbbi összeghez nagyon közeli, 9,4 milliárdos vételárat ad.
A TVK-részvények árfolyamát leginkább mozgató kérdés egyedül az értékpapírtörvény heteken belül várható módosítása lesz, erről azonban - mivel a törvény csak az általános vitán van túl - még biztosan semmit nem lehet mondani.
Molnár Gergely
