Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Eddig 15 tőzsdei társaság tette közzé a tavalyi évre vonatkozó osztalékjavaslatát, ezek alapján a részvényesek valamivel több, mint 41 milliárd forintot kaphatnak. A nagyok közül még nem ismert a Mol, az Egis és az Édász osztaléka, ezekkel együtt a teljes kifizetett osztalék meghaladhatja a 50 milliárd forintot. Ennek durván háromnegyede kerülhet külföldiek számlájára.
A külföldre kerülő osztalék aránya nagyobb, mint a külföldiek - most mintegy 69 százalékra becsülhető - részesedése a BÉT kapitalizációjából, mert a túlnyomó részben külföldi szakmai befektetők kezében lévő áramszolgáltatók az átlagnál lényegesen jobb fizetők.
A 15, szándékát eddig feltáró társaság közül három kevesebbet, kettő ugyanannyit, míg tíz többet fizet nominálisan, mint tavaly. Figyelembe véve az árfolyamok általános esését - tavaly március végén még 50 százalékkal magasabban, 10 ezer pont körül járt a tőzsdeindex - a magyar tőzsdei részvények osztalékhozama jelentősen javult, bár az átlagot nagymértékben rontja a Matáv alig 1 százalékos hozama. (Igaz, ez tavaly ilyenkor még csak 0,4 százalék volt, noha a változás csak kis részben köszönhető a 11 százalékkal magasabb kifizetésnek.)
Kialakult az osztalékért vásárlandó részvények jól körülhatárolható köre, ebbe a Zwack és kisebb mértékben a Brau mellett elsősorban az áramszolgáltatók, illetve az egykori kárpótoltaknak hagyományosan kedvezni akaró Pannon-Váltó, valamint a Globus tartozik. E papírok osztalékhozama a mostani árszinteken eléri vagy az árampapírok esetében meghaladja a 10 százalékot. Nem marad sokkal el tőlük 8,5 százalékos hozamával az Arago sem. Utóbbi esetében azonban kevesen mernének mérget venni arra, hogy a fizetési hajlandóság hosszú távon stabil marad.
K. G. T.
