Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A BUX-kézikönyv előírásai szerint a tőzsdetitkárság minden évben márciusban és szeptemberben vizsgálja felül a tőzsdeindexet alkotó részvénykosár összetételét az egyes papírok forgalmi mutatói alapján. Az 1991. január elején 1000 ponttal induló és még 1995. december végén is csak 1530 pontnál járó BUX-ban eredetileg 6 részvény volt, 1998-ra ez a szám már 25-re bővült. Azóta ismét fogy a gyűjtemény, míg tavaly az Inter-Európa, a mostani felülvizsgálat során a Mezőgép és a tavaly súlyos vérveszteséget elszenvedő Prímagáz hullott ki a rostán.
A 18 megmaradó részvény közül 3 (az Antenna, a Fotex és a Zwack) a B kategóriában szerepel, a többiek az A-ban. A kosárbeli arányok némileg eltérnek a tőkeértékek egymáshoz viszonyított relatív súlyától, mivel a BUX-ba csak a közkézhányad alapján kerülnek a részvények. Eszerint ugyan változatlanul a Matáv a „legsúlyosabb” kosárrészvény (22,56 százalékkal), ám őt szorosan követi - a Molt megelőzve - az OTP. Ennek magyarázata, hogy a BUX-kosárba a Matáv alaptőkéjének kevesebb mint 30 százalékát számítják bele, míg az OTP-nél a kétharmadát. A legmagasabb, csaknem 95 százalékos közkézhányaddal egyébként a Pannonplast büszkélkedhet, neki mindössze egyetlenegy, az 5 százalékos határt alig meghaladó intézményi befektetője van.
A BUX-kosár koncentrációja egyébként tovább nőtt, a négy nagy (Matáv, Mol, OTP, Richter) a BUX 81,5 százalékát adja. A BorsodChem és a TVK - amelyek valaha együtt alig maradtak el a Mol súlyától - a közkézhányad csökkenése és a drasztikus áresés miatt visszaestek, együtt is csak 4,1 százalékot adnak. A BUX legkisebb súlyú papírja a 0,4 százalékot „érő” Synergon, így a magyar alighanem az egyetlen olyan általános európai tőzsdeindex, amelyben az IT-ágazat súlya nem éri el a fél százalékot.
K. G. T.
