Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Gazdasági Minisztérium tőkepiac-fejlesztési bizottsága által kidolgozott programcsomagot jelenleg a Pénzügyminisztériummal egyeztetik. A GM-től származó információink szerint hamarosan lezárul az egyeztetés, és hamarosan a kormány elé kerülhet az anyag. Ha az a javaslatokat támogatja, megkezdődhet a törvény-előkészítő munka.
A program legszélesebb kört érintő része az lenne, amely szerint a magánbefektetők hosszabb távú - valószínűleg egy-két éves - részvénybefektetésük eladása esetén kedvezményt kapnának a részvények árfolyamnyereség-adójából. Ez azonban csak új kibocsátások (jegyzések) esetén élne, némileg hasonlóan a korábban érvényes befektetési adókedvezményhez. Bár volt olyan javaslat is, hogy az árfolyamnyereség-adót csak az év végén kelljen befizetni (jelenleg év közben kell, ami - árfolyamveszteség elszámolása esetén - gyakran a költségvetés hitelezésével egyenértékű) a jelek szerint ebben nincs egyetértés, így ez várhatóan kimarad a törvénytervezetből. Egy másik pont szerint a további devizaliberalizáció keretében lehetővé válna a kereskedés a magyar papírokra szóló, jelenleg csak külföldön forgalmazott letéti igazolásokkal. Vagyis a Kelernél devizában is lehetne számlákat vezetni. Ezen tranzakciók esetében az elszámolás devizában történne a pénzügyi szolgáltató és a Keler, valamint a szolgáltató és a befektető között.
A javaslat révén a magyar részvények külföldön folyó kereskedelmét igyekeznének a pesti parkettre terelni.
A programban szerepel még a tőzsdére készülő cégeknek adandó kedvezmény. Ezzel elsősorban a közepes méretű magáncégeket kívánják ösztönözni, amelyeknek a tőzsdére jutás költségei is komolyabb ráfordítást jelenthetnek. A privatizáció lezárultával ugyanis elapadt az új tőzsdei papírok kínálata. (A különböző kedvezmények mértékéről, pontos feltételeiről az egyeztető tárgyalások lezárultáig nem kívánnak részleteket nyilvánosságra hozni.)
A program további pontjai szintén adókedvezménnyel ösztönöznék a társaságok vezetését arra, hogy cégüket a tőzsdére vigyék. Változtatnának a kockázatitőke-társaságokra vonatkozó szabályokon is, mert a jelenlegi szabályozás keretei között ezek közül alig működik néhány (NAPI Gazdaság, 2001. március 5., 4. oldal.)
Megfigyelők szerint a programcsomag nem valószínű, hogy alapvető változást hoz majd a hazai részvénypiac forgalmában. A csomag fő célja a vállalatok tőzsdei tőkebevonásának támogatása lenne. A BÉT forgalmának zömét eddig sem a kisebb vagy közepes cégek adták - jó részük ma is alvópapírnak számít -, így ezek tőzsdére terelése keveset lendítene a forgalmon. A devizaátváltási kötelezettség megszűnése, mivel az csak külföldiek egymás közötti ügyleteit érinti, valószínűleg elsősorban a nagy önkötések számát fogja növelni, nem a ténylegesen piaci módon bonyolódó forgalmat. Ugyanakkor lehet rá esély, hogy a GDR-ek (letéti igazolások) kereskedelmének egy részét Budapestre tereljék.
Eidenpenz József
