A Budapest Bank törzsrészvényeinek eltérő (10 ezer és 1 millió forintos) névértéke láthatóan a főrészvényes GE Capitalt is megzavarta, ennek tulajdonítható, hogy február 8-án közzétett nyilvános vételi ajánlatában rosszul szerepelt az állam tulajdonában lévő BB-részvények mennyisége. Különösen az volt meglepő, hogy az ajánlatban 45 ezer, az államtól megvásárlandó elsőbbségi részvényről volt szó (ezek névértéke ezer forint), miközben a 350 ezer darabos elsőbbségi sorozat tőzsdei bevezetését éppen arra hivatkozva odázta el két éven keresztül a bank, hogy csupán 84 ezer darab van belőle közkézen, és ez a mennyiség névértéken számolva nem éri el a tőzsdei bevezethetőséghez szükséges 100 millió forintos határt. (A C kategória bevezetési feltétele ugyanakkor nem rendelkezik a közkézhányadról, hanem a sorozat egészét veszi figyelembe.)
Az „elveszett" mintegy 220 ezer elsőbbségi részvény most már szerencsésen megkerült, így az ajánlatmódosításból kiolvasható, hogy a GE 4 milliárd 331 millió forint névértékű törzs- és 266 millió forint névértékű elsőbbségi részvényt vásárol meg az államtól (ami az alaptőke 23,76 százaléka). A GE Capitalnek továbbá opciója van az EBRD-től 6 milliárd 493 millió forint névértékű BB-törzsrészvény megvételére is, csak éppen az nem világos, hogy ez az ügylet milyen árfolyamon köttetik meg. A BB együttesen mintegy 10 százalékát birtokló magyar és amerikai pénzügyi nagybefektetők - mint azt egyikük képviselője lapunknak elmondta - élnek a gyanúperrel, hogy az ebben az ügyletben szereplő árfolyam lényegesen magasabb lesz, mint a nyilvános ajánlattétel 133,4 százalékos árfolyama. (Ezt indokolhatja, hogy a BB-be 1995-ban 60 dollárnál magasabb részvényenkénti árfolyamon befektető EBRD aligha lenne elégedett a mostani 45 dolláros ajánlati árral.) Ebben az esetben e részvényesi csoport azt tartaná korrektnek, ha az EBRD-nek kifizetett árfolyam lenne irányadó a többiekre nézve is, amint azt az értékpapírtörvény most készülő - de vélhetően csak az év végén hatályba lépő - módosítása is előírni tervezi.
Az EBRD képviselője egyébként Londonban az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a bank jelenleg még csak figyeli, miként alakul a GE-csoport nyilvános felvásárlási ajánlata a BB részvényeire. Az MTI-nek a bank egyik, magát megnevezni nem kívánó munkatársa elmondta, hogy az EBRD még 1995-ben külön megállapodást kötött a BB-t irányító amerikai részvényessel a kivonulás feltételeiről, így a bankot nem érinti a mostani nyilvános ajánlat.
K. G. T.
