Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A közép-európai olajvállalatok méretükből és a legtöbb esetben nyomott részvényárfolyamukból adódóan ki vannak téve a veszélynek, hogy a szibériai gáztól való függésük mellett az orosz olaj- és gázcégek tulajdonosi szinten is befolyást tudnak gyakorolni rájuk. Az említett orosz társaságokat ugyanis továbbra is szinte felveti a pénz a magas olajárak miatt. A legújabb ezt alátámasztó hír a Lukoil bejelentése volt, amelyben a cég megerősítette, hogy fontolgatja az Európa-szerte több mint 700 benzinkúttal rendelkező osztrák Avanti megvásárlását.
A megcélzott vállalatok a felvásárlások ellen ugyan valamelyest védve vannak, részben állami tulajdoni hányad, részben alapszabályi rendelkezések miatt, ennek azonban az elemzők nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget. A Financial Times a Deutsche Bank elemzőjét idézi, aki szerint a BorsodChem példája mutatja, hogy az elvben erős védelmet jelentő rendelkezéseket is meg lehet kerülni. Az igazi védelem a konszolidáció és a magas részvényárfolyam lehetne. A konszolidáció előtt azonban sok akadály áll, részben a kormányok részéről, amit a Mol és a 100 százalékban állami tulajdonú INA meghiúsult tárgyalásai is mutatnak.
A Mol a Slovnaft megvásárlásával ugyanakkor már megtette az első lépést ebbe az irányba, a magyar olajcéget az OMV követte a Molban szerzett 9,3 százalékos részesedésével. A Moltól és a PKN-től még az idén valamilyen stratégiai szövetséget várnak, miközben a cikk írója szerint az OMV továbbra sem tett le a Molban szerzett részesedésének növeléséről. Az újság szerint az OMV-ról - amely Magyarországon gyanút keltett azzal, hogy nem volt hajlandó a további tulajdonszerzést korlátozó megegyezést aláírni a Mollal - az az általános vélemény, hogy az elmúlt hónapokban komoly erőfeszítéseket tett Orbán Viktornál az esetleges további részvényvásárlás politikai akadályainak elhárítására.
(NAPI)
