Csányi Sándor elnök-vezérigazgató látható elégedettséggel ismertette az OTP tavalyi eredményeit, kiemelve, hogy a kamatkiadások sokkal erőteljesebben (19,4 százalékkal) csökkentek, mint a kapott kamatok (11,4 százalékkal). Ugyan szűkült a kamatmarzs (5,02 százalékra), ám ezt bőven ellensúlyozta a mérlegfőösszeg növekedése. Az OTP kétezermilliárdot túllépő mérlegfőösszege persze csak forintban ilyen impozáns, 7,3 milliárd dolláros eszköz-forrás állománya a régióban sem elegendő a dobogós helyezéshez. Saját tőkéje 142,6 milliárd forint, ez 1994 óta nyereségágon nőtt az ötszörösére. A bank piaci pozíciója valamelyest tovább gyengült (elsősorban a lakossági hitelezést érintette a visszaesés), de mérlegfőösszege még így is csaknem duplája az egyesülésre váró K&H-ABN Bankénak és háromszorosa az MKB-ének.
A bank eredményét meghatározta, hogy a nettó jutalék és díjbevételek egyharmadával nőttek (ezen belül a kártyaüzletág 10 milliárdot hozott).
A banküzemi és egyéb kiadások mindössze 4,1 százalékkal nőttek, így üzleti eredménye 39,7 milliárd forintról 48,3 milliárd forintra nőtt. Az OTP 2000-ben 7,471 milliárd forintos kockázati céltartalékot képzett, összes céltartaléka december végén 22,8 milliárd forintra rúgott. (Ebből 11,873 milliárd az összesen 16,119 milliárd forintnyi Hajdú-Bét kockázatot fedezte.)
Az anyabank 32,289 milliárd forintos adózott eredményét a leányvállalatok összesen 6,1 milliárd forinttal javították.
A legnagyobb eredményt a Merkantil Bank (adózás előtt 1,651 milliárd) és az OTP Alapkezelő (1,661 milliárd) érte el, de a Lakás-takarékpénztár relatív teljesítménye még látványosabb, hiszen 1999-ben 5 millió volt az eredménye, 2000-ben viszont már 938 millió. Az OTP Ingatlan négyszeres profitnövekedését (adó előtt 961 millió) az ingatlanpiaci fejlemények magyarázzák, miként az OTP Értékpapír Rt. gyenge teljesítményét (1999-ben 778 milliós nyereség, 2000-ben 2 milliós veszteség) a tőkepiac általános helyzete. Spéder Zoltán alelnök elmondta, hogy a brókerháznál csak a lakossági ügyfelek maradnak, a vállalatiakat a bank már átvette, és nem kizárt, hogy végül a brókerházat is beolvasztja magába.
A bank idei terveiről Spéder elmondta, hogy céljuk a ROA mutató 1,76, a reálértéken számított ROE 17 százalék felett tartása, a mérlegfőösszegnél pedig 11-12 százalékos bővülésre számítanak. Utóbbi a számok nyelvére lefordítva 2300 milliárd forintos mérlegfőösszeget és ebből fakadóan legalább 41 milliárd forintos nettó eredményt feltételez. A bank 2001-ben a nettó kamatmarzs legfeljebb 0,3 százalékpontos romlásával kalkulál, nem kamat jellegű bevételeinél viszont továbbra is 33 százalékos gyarapodást vár.
Lapunk kérdése nyomán az alelnök elmondta, hogy a bank igazgatósága jóváhagyta a 2001-2005 közötti évekre vonatozó stratégiát. Ebben az osztalékpolitika változása is szerepel. Eddig a bank az 1995-ös tőzsdei premier óta évente 20 forinttal emelte a részvényenkénti osztalékot (az idén tavasszal 200 forintot fizet, ha a közgyűlés is úgy akarja), ez viszont a kifizetési ráta folyamatos csökkenésével járt. 2001-től megfordul a tendencia, mivel a költséges informatikai fejlesztések lezárultak, így a részvényesek évről évre magasabb kifizetési rátára számíthatnak.
Az akvizíciós tervek kapcsán Csányi azzal kecsegtette a nyilvánosságot, hogy egy hónapon belül konkrét bejelentéssel állhat elő az OTP, addigi viszont nem volt hajlandó kommentálni a szlovákiai bankvásárlásról szóló híreket.
Korányi G. Tamás
