BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Akár rekordévet is zárhatott volna a Mol

Meglepően nagy, 117,1 milliárd forintos gázüzletági veszteség mellett az elemzői becslések többségét alulmúló, 19,5 milliárdos nettó eredményről számolt be a Mol Rt. tegnap közreadott negyedéves gyorsjelentésében. A számok mögött a gázüzletág rekordméretű vesztesége mellett egy egyébként kiválóan sikerült év áll, a Mol többi üzletága minden eddiginél magasabb, 160 milliárd forintos üzleti eredményt ért el. A kulcskérdés tehát továbbra is a gázüzletág rendezetlen sorsa maradt, és emiatt könnyen lehet, hogy a korábbi szándék ellenére mégis szükség lesz a gázüzletág 49 százalékának eladására.

2001. február 14. szerda, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A Mol-menedzsment korábbi előrejelzéseihez képest a gázüzletág meglepően nagy, 117,1 milliárd forintos veszteséget hozott. Ennek fő oka a már korábban is nagy bizonytalanságot okozó betárolt gázon elszámolt 17,9 milliárd forintos értékvesztés. A társaság félmilliárd köbméterrel kevesebb gázt adott el az utolsó negyedévben az enyhe tél miatt, aminek az eredményre jó hatása volt, hiszen így kevesebb gázt kellett veszteséggel értékesítenie. Ráadásul ezen belül az ipari fogyasztók felé történő értékesítés még növekedett is, pedig köztük található az a mintegy ötszáz fogyasztó, amelynek novembertől már 43 százalékkal többet kell fizetnie a gázért. Mindezen kedvező hatások ellenére az előrejelzésekből következő 91 milliárdos mínuszt - ami a korábbi 100 milliárdos becslésből és az áremelésből következő 9 milliárdra becsült megtakarításból következett volna - jelentősen felülmúlta a veszteség, amit a gyorsjelentés a betárolt gáz elszámolásával és az importköltségek további növekedésével (az év végén 40 forintot tett ki a köbméterenkénti gázár) magyaráz.
A 117 milliárdos gázüzletági veszteség fényében egyre komolyabbak lehetnek a korábban felröppent pletykák a gázüzletág 49 százalékának eladásáról, ez a hírek szerint már több nagy világcég részéről is komoly érdeklődést váltott ki. A cég eladósodottsági mutatója év végére már elérte a 46,4 százalékot (tavaly 31,5 százalék volt) az akvizíciók miatt, így a további regionális terjeszkedés már könnyen nehézségekbe ütközhet. Mosonyi György vezérigazgató elmondta, hogy a tanácsadókkal egyeztetve várhatóan még áprilisban, a közgyűlés előtt valamilyen döntést hoz az igazgatóság a gázüzletág sorsáról, többet azonban nem volt hajlandó elárulni. Elmondta ugyanakkor, hogy a Mol egyelőre nem kíván nyilvános vételi ajánlatot tenni a TVK-ra, erre a megvásárolt kétéves lejáratú vételi opciói lejárta előtt nem is köteles.
A különböző üzletcsoportok tevékenységének áttekintéséből kiderül, hogy a Mol minden egyéb területen nagymértékben javítani tudta eredményességét.

A Mol pénzügyi vezérigazgató-helyettesének, Michel-Marc DelCommune-nak a megfogalmazása szerint a Mol egy négyhengeres motor, amelynek három hengere kiválóan teljesít, miközben a negyedik, a gázüzletág akadozik. A kutatás-termelési üzletág a magas kőolaj-kondenzátum- és PB-áraknak köszönhetően zárt 96,4 milliárdos nyereséggel. Ide számolódik a külföldi kutatási projektek értékesítéséből származó összeg is. Javította az üzletág eredményességét a mezőfelszámolási tartalékok 5,4 milliárdos csökkentése is. A feldolgozási és kereskedelmi üzletág elsősorban a magas finomítói illetve a PB-gáz és a vegyipari termékek úgyszintén magas árrésének köszönhetően hozott rekordnagyságú, 86 milliárdos üzleti eredményt.
A speciális tételek 3,3 milliárd forinttal módosították felfelé az eredményt, aminek pozitív oldala a tunéziai és egyiptomi projektek eladásából (5,1 milliárd forint), illetve a jugoszláviai kinnlevőségekre képzett céltartalék 3,7 milliárd forintos feloldásából jött össze. A pusztaszőlősi gázkitörés ezt 5,6 milliárd forinttal terhelte.
A folytatódó költségcsökkentési program eredményeképpen a társaság 103 millió dollárral tudta csökkenteni befolyásolható költségeit, forintban számolva változatlan szinten tartva azokat. Az alkalmazottak száma az év végére 16 ezer 557-re csökkent. A társaság különböző üzletágaira elosztva továbbra is 5,6 milliárd forint céltartalékot tart fenn a létszámleépítéssel kapcsolatos költségekre. A távlati cél a menedzsment korábban elhatározott stratégiai célkitűzései szerint 12 ezer fős létszám elérése.
A Mol javítani tudott pénzügyi eredményein is, a szeptember végén még 25 milliárdos pénzügyi veszteség 23 milliárd alá csökkent. A csökkenés elsősorban a megnövekedett árfolyamnyereségből - a TVK-részvényekkel folytatott tranzakciókon például 3,9 milliárdos nyereséget könyveltek el - és a devizahiteleken elszenvedett kisebb árfolyamveszteségnek köszönhető. Ez utóbbi az év végén már erősödő euróárfolyamnak tudható be. A TVK-árfolyamnyereség pedig minden bizonnyal a novemberben a CIB Banknak eladott 6,4 százaléknyi TVK-csomagon realizált összeg.
Mindezek ellenére a Mol gyorsjelentése komoly csalódást okozhatott a befektetőknek, hiszen a 19,5 milliárd forintos nettó nyereségnél még a kevésbé optimista elemzők is többet vártak. A Mol menedzsmentje a következő évre mindenestre valamivel jobb teljesítményt vár, ez adódik legalábbis 24 dolláros éves átlagú olajárbecslésükből, erősebb euróvárakozásukból és a már kész tényként kezelt 12 százalékos júliusi gázáremelésből. A javulásra szüksége is lenne a részvénynek, hiszen az ötezer forintos árfolyam mellett a mostani eredmény 25-ös P/E értéket jelent, jelentősen felülmúlva ezzel a magyar piac mind alacsonyabb átlagát.
A. A. G.

Almás Andor
Almás Andor

Ez is érdekelhet