Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Zalakerámia 2000-es 1,487 milliárd forintos nettó vesztesége alig tűnik jobbnak, mint az 1999-es 1,549 milliárdos veszteség, de a számokból látszik, hogy a három országban működő cégcsoport helyzete óriásit javult. Az 1999-ben még működő Pietra leállítása miatt alig 9 százalékkal nőtt a csoport forgalma (10,3 millió négyzetméternyi burkolólapot és 800 ezer darab szaniterterméket adott el), az üzemi eredmény viszont hatszorosára nőtt. Különösen a bukaresti Cesarom eladásai nőttek erőteljesen. A fedezeti hányad a magyar vállalatnál elérte a 35,7, a Cesaromnál a 42,5 százalékot, míg az évet üzemi szinten is veszteséggel záró Inkernél mindössze 13,5 százalék. (A társaság gyorsjelentése évek óta rendszeresen üzemi eredménynek nevezi a bruttó fedezetet, és a mások által üzemi eredménynek nevezett mutató az üzleti tevékenység soron szerepel.)
A cégcsoport helyzetét nagyban javította, hogy augusztus elején sikerült euróra konvertálni és részben visszafizetni az 50 millió dolláros hitelt, ám a tavalyi évet még így is 1,4 milliárd forintos árfolyamveszteség és 0,9 milliárd forintos kamatfizetés terheli. (A hitel állománya az év végére 42,15 millió euróra csökkent.) A társaság tavaly részben fedezte a dollárhitel miatt fellépő árfolyamkockázatát, a hedge-üzletekből 113 milliós nyereséget ért el.
A csehországi Keramika 36 százalékán a tavalyi eredmény terhére számoltak el - az 1999-es 758 millió forint után - további 1 milliárd forintos értékvesztést, így az eredetileg 13,5 millió dollárba kerülő részvénycsomag 2001. január közepén realizált eladása (mintegy 6 millió dollárért) már nem terheli az idei évet.
A cégcsoport cash-helyzetét ugyan nem, de mérlegét annál inkább befolyásolja a román számviteli törvény ama előírása, amely a Cesaromnál a pénzügyi tételek infláció miatti korrekciójaként jelentkező látszatnyereség adójára vonatkozik. E tétel halasztott adóként kerül kimutatásra (tavaly 512 millió forint), de ha a dollárért vásárolt eszközöket nem adja el a vállalat, e tételt soha nem kell ténylegesen kifizetni. A mérlegben ezért szerepel 1,68 milliárd forintnyi halasztott adó. A Zalakerámia-csoport cash-helyzete egyébként meglehetősen kedvező. A 2000 végi 4 milliárdos pénzállományt a Keramika-eladás további 1,5 milliárddal, a két héttel ezelőtti tőkeemelés pedig 1,8 milliárd forinttal növelte, így a hosszú lejáratú hitel kétharmadrészt pénzzel van fedezve.
Az idei kilátások - ha az építőipari konjunktúra itthon és Romániában tovább tart - meglehetősen rózsásak, a társaság megfigyelők szerint a tavalyinál 10-15 százalékkal nagyobb árbevételből 3 milliárd forintot meghaladó üzemi eredményre számíthat, amelyet a tavalyitól eltérően legfeljebb 1 milliárdos pénzügyi veszteség apaszthat. Ha sikerül eladni a Pietra Jászberényi úti telkét, további több száz milliós rendkívüli eredmény is növelheti a profitot, amely - abszolút számban - adózás után is nagyobb lehet, mint a tavalyi veszteség. Ha még sikerülne a sok örömet nem okozó Inkertől is korrekt áron megszabadulni, a rendelkezésre álló pénzből pedig 2002 elejére felépíteni az új, évi 2 millió négyzetméteres kapacitású romhányi csempeüzemet (ennek költsége valószínűleg 2 milliárd forint alatt maradhat), 2002-ben akár már újabb akvizícióra is megérne a Zalakerámia.
Korányi G. Tamás
