Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Némi szkepszissel fogadták a hazai tőkepiac szakemberi tavaly tavasszal a bejelentést, mely szerint a hosszú évek óta téli álmát alvó bécsi tőzsde - talán a nagy testvér jóindulatát kihasználva - bejelentette, hogy a Deutsche Börsével közösen új, kelet-közép-európai részvényeknek fenntartott kereskedési platformot indít. Talán az 1990-es évek elejének aranykora sejlett fel a bölcs sógorok befektetési szakemberei fejében, amikor előálltak az eredetinek semmiképpen sem nevezhető ötlettel.
Bécs tőzsdéje ugyanis a kelet-európai rendszerváltást követő egy-két évben élte fénykorát, amikor a befektetők még nem tekintették igazán érettnek az üzleteléshez az ébredező s még gyerekcipőben járó közép-európai részvénypiacokat, azonban az átalakuló gazdaságok sztorijából nem akartak kimaradni. Így a bécsi börzére bevezetett magyar részvények letéti igazolásával hatalmas forgalmat bonyolítottak le, a legnépszerűbbek közé az IBUSZ és a Skála tartozott, de Zalakerámiát, Pannon-Flaxot és Gardéniát is lehetett vásárolni.
Többek között a Budapesti Értéktőzsde térnyerésével és fejlődésével párhuzamosan a Wiener Börse csillaga leáldozott, a komoly intézményi befektetőknek az évtized második felében már vagy saját kirendeltségük, vagy régi, megbízhatónak ítélt partnereik voltak Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon. A Wiener Börse eközben halódott s a profi befektetési bankárok hiába javasolták éveken keresztül az osztrák kollégáknak a forgalmi díjak csökkentését, az elszámolási rendszer egyszerűsítését, a szükséges döntés nem született meg. Ez már jóval az orosz válság kirobbanása előtt érzékelhető volt.
A Newex november 4-ei rajtja előtt az új tőzsde vezetése kelet-közép-európai road show-n népszerűsítette a kereskedési platformot. A hazai szaksajtónak tartott tájékoztatón, majd a szakmai előadásokon a magyar piac szereplőinek vélhetően földbe gyökerezett a lába az elhangzottaktól. Erich Obersteiner, a Newex igazgatója például azzal az újdonsággal szolgált, hogy a kapitalizmus hatékonyabb gazdasági rendszer, mint az államszocializmus, de a hazai befektetési bankároknak addig nyilván ismeretlen vállalati kötvények mibenlétéről is tájékozatta az egybegyűlteket. A tranzakciós díjakat, valamint az elszámolási rendszert firtató kérdésekre azonban kitérő választ adott - tette mindezt egy héttel a rendszer indítása előtt.
A Newex eddigi adatai magukért beszélnek, a három hónap alatt elért 32 millió eurós forgalom a BÉT átlagos napi forgalmának felel meg. Az elsőként bevezetett magyar papírra, a Globusra legutóbb november végén kötöttek üzletet. A kísérlet tehát nem sikerült, a „nagy ötlet” nem lehelt életet a halálán járó bécsi börzébe. Ha ennek valóban a befektetői érdeklődés hiánya az oka, akkor hosszú távon nem sok jót ígér a közép-európai tőzsdék számára. Elképzelhető azonban, hogy az okok máshol keresendők, s ebben az esetben talán a BÉT részéről megfontolandó lenne felhasználni azt a know-how-t, ami a szomszédos országban hiányzik, s Pestre hozni néhány osztrák részvényt.
Lovas András
