Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az OTP Bank a tavaly lezárult évtizedben következetesen elzárkózott a külföldi terjeszkedéstől, az MHB-vel, a BB-vel és az MKB-val ellentétben nem volt semmiféle szomszédos országbeli akvizíciós kalandja. A konzervatív hozzáállás változására utal Csányi Sándor nyilatkozata, bár a bankelnök konkrét célpontokat nem említett.
A volt szocialista országok közül leginkább a szlovák, a horvát és a szlovén bankrendszer tűnik alkalmasnak új szereplő belépésére, elviselhető kockázati szint mellett. Csehország ugyan most készül privatizálni a második legnagyobb banknak számító VUB 25 százalékát, de ez alighanem túl nagy falat lenne a Postabank beolvasztását vélhetően még fontosabb célnak tartó OTP-nek. A célpont valójában Szlovákia, amit a bank ügyvezető igazgatója is megerősített lapunknak. Az OTP-nek egy viszonylag kisebb hálózattal, de méretéhez képest jelentős lakossági ügyfélkörrel rendelkező kisebb, regionális bank lenne ideális választás, nyilván előny, ha a hálózata a magyarok is lakta dél-szlovákiai területre koncentrálódik.
A szlovák banktörvény 500 millió koronában (3 milliárd forint) határozza meg a banki működéshez szükséges minimális tőkét, így a jelölt saját tőkéje vélhetően az 5-10 milliárd forintos sávba eshet. Az OTP stratégiai részt szeretne - így 2002-ben már esetleg konszolidálhatná is az új szerzeményt -, ugyanakkor aligha véletlenül utalt Csányi az EBRD szerepvállalására. Megfigyelők szerint a most viszonylag bő kínálatból kiválasztható olyan bank, amelynek többségi pakettje az OTP számára 3-7 milliárd forint közötti befektetéssel megszerezhető, majd viszonylag kisebb pótlólagos ráfordítással kiépíthető egy korszerű telebank- és internetes bankstruktúra. A tranzakció időigénye több hónap, hiszen kell hozzá a szlovák bankfelügyelet engedélye is.
Korányi G. Tamás
