A Tiszai Vegyi Kombinát Rt. hétfői tájékoztatása szerint tavalyi nettó eredménye az árbevétel-növekedés ellenére is elmarad a várakozásoktól (NAPI Gazdaság, 2001. február 5., 1. oldal). A mostani rendkívüli közlemény előzménye Olvasó Árpádnak, a társaság elnökének múlt heti nyilatkozata volt. A Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban elmondta, hogy a cég múlt évi eredménye várhatóan meghaladja a társaság által tervezett 10,6 milliárd forintot. A TVK most kiadott közleménye szerint ezek a számok csak az alaptevékenységre (a monomer- és a polimergyártásra) vonatkoztak, és nem vették figyelembe, hogy a külföldi, illetve a múlt év tavaszától már önálló leányvállalatként működő hazai műanyag-feldolgozó egységeknél jelentős értékvesztést kellett elszámolnia a cégnek. Mint a TVK sajtószóvivőjétől, Ortutay Zsuzsától megtudtuk, a műanyag-feldolgozók eladására nem került sor - erről amúgy is rendkívüli tájékoztatást kellett volna közzétennie a társaságnak. Logikus lépés lenne a TVK-tól, ha a tavalyi, az Amerwind TVK-részvénypakettje, valamint a koromgyár és más részesedések eladásával 15 milliárdos rendkívüli nyereséget hozó évben jelentősen, a valós piaci érték szintjére értékelték volna le a műanyagipari üzletág négy kft.-jét, köztük is elsősorban az osztrák Unterlandot (NAPI Gazdaság, 2000. november 9., 13-16. oldal). Valószínűnek tűnik, hogy emiatt, valamint az üzletág tavalyi vesztesége miatt nem teljesíthetőek a tervszámok.
Az elemzők többsége a NAPI Befektető mellékletének konszenzusa alapján nemrég még 16 milliárd forintos nyereséget várt a társaságtól. Az Erste Befektetési Rt. elemzője, Pletser Tamás kérdésünkre elmondta: az utolsó negyedévben már tudni lehetett, hogy üzemi szinten nem túl fényesen teljesített a társaság,
és a marginok csökkenése vélhetően meglátszik majd a gazdálkodás számain is. A részvények jövőbeni áralakulásával kapcsolatban a szakértő megjegyezte, hogy a Mol és a Gazprom-érdekeltségek között dúló párharc lényegében a Mol győzelmével lezárult. Ez és az alacsony - 10-12 százalékra becsült - közkézhányad akadályt gördít bármely egyéb pénzügyi vagy szakmai befektető megjelenése elé. Az viszont nyitott kérdés: mennyire volt tekintettel a Mol a „törvény szellemére", amikor közvetve, több magyar pénzintézeten keresztül lényegében megszerezte a TVK közel 50 százalékát, és az ÁPTF erre hivatkozva felszólítja-e a Molt vételi ajánlatra. Persze egy esetleges nyilvános ajánlat sem jelent egyértelmű vételi jelzést, hiszen az árfolyama nem eshet messze az aktuális tőzsdei ártól. A társaság egyébként február 13-án teszi közzé gyorsjelentését, ám az árfolyamnak, akárcsak tavaly, vélhetően most sem lesz köze a fundamentumokhoz.
M. J.-M. G.
