Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Januárban ugyan kisebb ingadozások ellenére összességében nem csökkent a BUX értéke, a tőzsde forgalmi adatai azonban aligha töltik el elégedettséggel a tőzsdetagok mind jobban szűkülő körét. A BÉT összforgalma alig érte el a (duplikált adatok alapján számolt) 380 milliárd forintot, ami fele a tavalyi és negyede az 1999-es év időarányos átlagos forgalmának. A tőzsde gyakorlatilag újra részvénytőzsdévé vált, a nem tulajdonviszonyt megtestesítő papírok a prompt forgalom alig több mint 7 százalékát adták. Ez különösen annak fényében meglepő, hogy 1998-ban még a forgalom 57 százaléka jutott a részvényeken kívüli értékpapírokra.
A BÉT-re 1991 őszén vezették be az első államkötvényt, amelyet a következő évben követtek a diszkontkincstárjegyek. Az állampapírok forgalma gyorsan nőtt, már 1996-ban meghaladta a havi 50, majd 1998-ban a havi 670 milliárd forintot. Azóta viszont az 1997-es új értékpapírtörvénnyel visszatérő bankok nemcsak mindinkább hajlanak arra, hogy saját magukba olvasszák korábban önálló brókercégeiket (a hírek szerint a sorban a következő az MKB Értékpapír lesz, de vizsgálják az OTP Értékpapír részleges beolvasztásának lehetőségét is), de az egymás közötti állampapírüzleteikhez is feleslegesnek vélik a tőzsde nyilvánosságát. Az állampapírpiac természetesen továbbra is aktív, ezt jelzi, hogy csak január utolsó hetében (22-28-a között) 130 milliárd forint árfolyamértékű államkötvény- és 65 milliárd forint értékű diszkontkincstárjegy-forgalmat bonyolított el a Keler a tőzsdén kívül (ugyancsak duplikáltan számolva). Az állampapírüzletekből a tőzsdének eddig sem származott túl sok forgalmi bevétele (a részvényeknél alacsonyabb értékekkel számoló díjstruktúra miatt), ezért a visszaesés nem is annyira pénzben, mint inkább a forgalmi adatok romlása miatt fájó a BÉT-nek.
A már napi 1 milliárd forintot is alig forgalmazó tőzsdei állampapírpiac elolvadása a brókercégek forgalmi toplistáját is átrendezte. Januárban a Concorde mondhatta magáének a legnagyobb forgalmat (37 milliárd forint, szinte csak részvényből), őt a CA-IB (33 milliárd), az Erste (31 milliárd), az ABN Amro (27 milliárd), az Eastbrokers (25 milliárd) és a CSFB (21 milliárd) követi. A kárpótlási és befektetési jegyek piacán a Budapest Bank érte el a legnagyobb forgalmat (90 millió forint), majd a Microbróker (57 millió) következik. A vállalati kötvények 2 milliárdos forgalma 90 százalékban a CIB-nek köszönhető.
A januárban 208 milliárd forintos összforgalmat elért származékos szekcióban 27 tőzsdetag szerepel, közülük a Concorde érte el a legnagyobb (20 milliárdos) forgalmat, őt 17 milliárddal a Takarék Bróker követi. (Főleg az utóbbi cég használja ki előszeretettel és jelentős tőkével a prompt és a határidős árak közötti pillanatnyi különbségeket és köt hedge üzleteket.) A határidős BUX-kontraktusok növekvő népszerűségét jelzi, hogy összforgalmuk árfolyamértéken számolva már a prompt részvényforgalom negyedét is meghaladja (2000-ben még csak 14 százalékát). Itt nem érződik a visszaesés tavaly óta, aminek egyértelmű az oka: a BUX-spekulánsok már megszokták a prompt részvénypiacon kellemetlen idei újdonságnak számító árfolyamnyereség-adót.
Korányi G. Tamás
