Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A nagy befektetési bankok szakemberei a jelek szerint változatlanul jó véleménnyel vannak a magyar gazdaság teljesítményéről, s a Budapesti Értéktőzsdén forgó részvényeket alulértékeltnek tartják. A Dow Jones és a Bloomberg által megkérdezett portfóliómenedzserek és részvénypiaci stratégák ha mérsékelten is, de mind optimisták a BUX idei várható teljesítményével kapcsolatban. Az optimizmusra a magyar gazdaság jó mutatói adnak okot, a befektetők egyaránt pozitívan értékelik az EU-átlagot várhatóan meghaladó GDP-növekedést és a csökkenő inflációt is. Az amerikai kamatcsökkentés nyomán esetlegesen a feltörekvő piacokra kerülő tőkéből az általános vélekedés szerint a BÉT szépen profitálhat. Ha megváltozik a jelenlegi befektetői hangulat a világ tőkepiacain, Magyarország az első megállót jelentheti a portfólióbefektetők számára - vélekedett Roger Monson, a CA-IB-nak a feltörekvő európai piacokkal foglalkozó vezető stratégája.
A kedvező makroadatokon kívül szintén a hazai piacra irányíthatják a befektetők figyelmét az EU-csatlakozással kapcsolatos kedvező fejlemények, hiszen a magyar részvények 10 körüli átlagos P/E hányadosa igencsak elmarad az unió 15-18-as átlagától.
Ugyanakkor természetesen azok a tényezők, amelyek miatt az elmúlt időszakban gyengélkedett a magyar piac, változatlanul fennállnak. A kedvező inflációs adatok ellenére a befektetők meglehetős rosszallással méregetik a kormány árpolitikáját, a gázárakkal kapcsolatos döntések és az áramszolgáltatók példája nyomán. Néhány árszabályozási kérdéssel kapcsolatban az a benyomása támad a szemlélőnek, hogy a kormány nem hisz igazán a szabad piacban - mondta Monson. Ugyanakkor az EU-ban várhatóan alacsonyabb lesz az áremelkedések üteme mint tavaly, így vélhetően Magyarországon sem kell a múltban tapasztalt drasztikus állami beavatkozásra számítani - vélik elemzők. A magyar piac másik kockázati tényezőjeként a csökkenő forgalom mellett a BÉT régi nagy problémáját, a friss kibocsátások hiányát, valamint a szabadon elérhető részvények alacsony kapitalizációját említik.
L. A.
