Pozsonyi tudósítónktól
Pavol Kinces jónak tartja azt az ötletet, hogy a részvények eladása a Nemzeti Vagyonalappal (FNM) karöltve történjen. A Nemzeti Vagyonalap ugyanis - mint a napokban jelezte - ugyancsak értékesítené a Slovnaftban meglévő 7,98 százalékos (1 millió 646 ezer 773 darabos) tulajdonhányadát. A SITA információi szerint Kinces és Jozef Kojda, a FNM elnöke a jövő héten ez ügyben találkozik, hogy koordinálják lépéseiket. A két tulajdonos, amely együttesen a Slovnaft részvényeinek 12,5 százalékát (mintegy 2,55 millió részvényt) dobja rövidesen piacra, a tegnapi 507 koronás árfolyam mellett siker esetén együttesen csaknem 1,3 milliárd korona bevételre számíthat.
Az ambiciózus tervet a halódó pozsonyi értéktőzsdén szeretnék megvalósítani, ám ez a szakértők szerint kevés sikerrel kecsegtet. „Nem tudom elképzelni, hogy valaki a szlovák börzén ekkora részvénycsomag megvásárlására vállalkozna” - idézi a SME Roman Gudernát, a Tatra Banka szakértőjét. A Slovnaft-részvény heti összforgalma az utóbbi hónapokban - a Mol 262 millió dolláros inveszticiója óta - nem haladta meg a tízezer darabot.
Megfigyelők eleve kizárják, hogy a részvénycsomag szlovák befektetők kezébe kerüljön, sőt a külföldi érdeklődés is minimális lehet, mivel a befektetők tudják, hogy a Slovnaft többségi tulajdonosa két éven belül úgyis a Mol lesz, ráadásul a társaág évek óta nem fizet osztalékot. A Mol egyébként a vagyonalappal kötött részvényvásárlási szerződésben vállalta, hogy az elkövetkező két évben a tőkepiacon nem vásárol Slovnaft-papírt. A magyar olajtársaság 1430 koronát valamivel meghaladó átlagárat fizetett a részvényekért, a 112 milliós vásárlást 150 millió dolláros (4 millió darabos) alaptőke-emelés egészítette ki. A szlovák olajtársaság tavalyi eredménye várhatóan meghaladja az egymilliárd koronát, ami a mostani árszintre vetítve 10 alatti, a Mol vételi árfolyamára számolva 28-as P/E értéket jelent. A részvények 36,2 százalékával rendelkező és 2002-ben a többséget is megszerző Mol mellett a Slovnaft legnagyobb részvényese a Slovintegra 28,67 százalékkal és a külföldi részvényesek papírjait letétkezelőként birtokló Bank of New York 8,38 százalékkal.
Sidó Zoltán, az Új Szó munkatársa
