Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A gázüzletág eladásáról a Mol történetében már nem először merültek fel híresztelések, emlékezhetünk akár még a tőzsdei bevezetést megelőzően, 1995 elején emlegetett rejtélyes amerikai vevőre is. Az üzletág értékesítéséről minden kormányzati kijelentés ellenére a Mol-menedzsment korábban mindig is nagyon óvatosan nyilatkozott, többekben azt az érzést keltve, hogy esze ágában sincs megválni ettől a fejlett európai országok többségében stabil profitot hozó üzletágtól. A hatalmas beruházást igénylő gázvezeték-hálózat a Mol kezében óriási érték, ilyet felépíteni vagy akár venni szinte lehetetlen bárhol Európában, hacsak nem teljes cégek felvásárlásáról van szó.
Kétségtelen, hogy a jelenlegi árszabályozás és a kormány hajthatatlan magatartása miatt még mindezt figyelembe véve is felmerülhet az eladás. A Mol - olajipari terjeszkedési szándékai miatt - esetleg kénytelen lesz eladni egy részt a gázüzletágából. Nagy kérdés azonban, hogy ebben az esetben a kitermelést és feldolgozást eleve magába sem foglaló, alapvetően a tárolást, szállítást és kereskedelmet fedő üzleti ágat, vagy annak egy részét, vagy csak a különválasztott gázkereskedelmet adnák el. A könyvértékkel való számolás már azért is nagyon csalóka, mert a Mol könyveiben nagy hányadot tesznek ki a vezetékek és a tárolók, ezek pedig a két nyereséges tevékenységhez tartoznak. Ráadásul a társaságra vonatkozó speciális amortizációs lehetőségek és az évekkel ezelőtt történt értékelés miatt az említett eszközök könyvértéke vélhetően jóval elmarad a valódi értéküktől.
Mindezekre tekintettel valószínűtlen, hogy a Mol vezetői egyhamar az eladás mellett döntenének. A gázüzletág tevékenységek szerint elkülönített „kiszervezése” is arra utal, hogy az egész eladása fel sem merül. A kereskedelem értékét viszont (mivel itt nem az eszközök, hanem a gázértékesítési jog jelenthet igazán nagy értéket) csak a potenciálisan benne rejlő profit határozhatja meg, ennek pedig nem sok köze van a könyvértékhez. A Merrill Lynch elemzése tehát vélhetően sokkal jobban tükrözi az esetleges vevők, mint az eladó elképzeléseit.
A. A. G.
