Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Legkorábban 2001. november 30-án vezeti be a Morgan Stanley Dean Witter amerikai befektetési bank a december 10-én bejelentett új, a teljes kapitalizáció helyett a közkézhányadra alapozott MSCI indexét. Akkor is csupán a végső korrekciós faktor felével fogja súlyozni, a teljes áttérés majd csak 2002. május 31-én történik meg. Az új súlyozást 2001. június 30. előtt közzéteszik.
Az indexet legnagyobb mértékben amerikai befektetési alapok használják benchmarkként, ennélfogva a változtatások komoly eladásokat vagy vételeket idézhetnek elő az azonnali piacokon, így a BÉT-en is. Különösen érdekes és jó hatása lehet annak lépésnek, hogy a Morgan Stanley az eddigi 60 százalékról 85 százalékra növeli célpiacai reprezentáltságát az indexben. Ez azt jelenti, hogy egy-egy iparágban sor kerülhet a kisebb társaságok indexbe való felvételére is, ami ezek részvényeinek piacán pluszkeresletet generálhat. Ugyanakkor az index készítői kivételes esetektől eltekintve nem tervezik 15 százaléknál kisebb közkézhányaddal forgó társaságok felvételét az indexbe.
A Morgan Stanley különböző indexeihez indirekt módon egyébként a Dow Jones által megkérdezett szakértők szerint mintegy 3 ezer milliárd dollárnyi befektetett tőke kapcsolódik, ennek nagy része azonban a fejlett tőzsdéken forog. Több mint 500 milliárd dollár ugyanakkor olyan alapokban van, melyek közvetlenül az indexhez vannak kötve, így ezek vélhetően kénytelenek lesznek tőkéjüket a változtatásokkal párhuzamosan, egyszerre megmozgatni.
A magyar piacra gyakorolt hatásokat illetően a várakozások pozitívak. A legkevésbé a Matávnak tehet jót a változó súlyozás, hiszen a Deutsche Telekom közel 60 százalékos tulajdonrésze miatt itt a közkézhányad csupán 40,5 százalékos. Másfelől viszont a Matáv közkézhányada még mindig viszonylag magas, ha figyelembe vesszük, hogy akár a lengyel, akár a cseh nemzeti telefontársaság részvényeinek jóval kisebb hányada forog közkézen. A nagy nyertes az OTP lehet, hiszen még a Postabank-tranzakciót leszámítva sem várható, hogy 10 százaléknál nagyobb csomag kerüljön egyetlen stratégiai befektető vagy az állam kezébe. A Molnak úgyszintén jót tehet a változtatás, itt a 25 százalékos állami tulajdon mellett (addigra ez elméletileg csökkenhet is) vélhetően csupán az OMV valamivel kevesebb mint 10 százaléka minősülne stratégiai csomagnak.
A. A. G.
