Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ma kezdődik a Mol Rt. és a magyar állam közötti per, amelyben az olajtársaság mint felperes a júniusi gázár-megállapítás miatt keletkező veszteségeiért kíván kártérítést kapni az államtól jelentette az MTI. A várhatóan minden eddiginél magasabb perértékű eljárásban százmilliárdos nagyságrendű kárösszegről is szó lehet derül ki a keresetből. Matolcsy György tegnap azt nyilatkozta, hogy a gázpiaci liberalizációt a korábban megjelölt 2002-es időpontról előrébb lehetne hozni. Elképzelhetőnek tartja, hogy akár már jövőre sor kerüljön rá, elválasztva a árampiac liberalizációjától. A Reuters beszámolója szerint a miniszter hozzátette, hogy bízik a két fél peren kívüli megegyezésében.
A Mol keresetében kéri a bíróságot, hogy állapítsa meg a júniusi, 12 százalékos áremelésről szóló döntés jogellenességét.
Az indoklás szerint a minisztérium a gázárat az 1994-es gázártörvénnyel, illetve az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 1995-ös árszabályozó rendeletével ellentétesen állapította meg. Nem vette figyelembe, hogy a törvény kimondja: a gázáraknak tartalmazniuk kell a gázértékesítő hatékony működéséhez szükséges költségeket, valamint a tartós fennmaradáshoz szükséges nyereséget. A rendelet szerint a gázárat a mellékletében szereplő gázárképlet szerint kell megállapítani, márpedig ezt a kormány az ármegállapításkor teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, előnyben részesítve az inflációs megfontolásokat.
A kártérítési összeg az árképlet helyes alkalmazásával kiszámolt ár és a júniusban megállapított ár különbözete lenne, amely a Mol számára folyamatos kárként jelentkezik, és összességében egy év alatt a 90 milliárd forintot is elérheti. A Molt beszerzési és ellátási kötelezettség egyaránt terheli, a gázárat pedig a hatóság maximálta, ezért a társaság maga nem tudja kárát enyhíteni. A kereset szerint a Mol államigazgatási jogkörben okozott kár miatt perel, mivel a júniusi rendelet formailag jogszabály ugyan, tartalmilag azonban egyedi államigazgatási aktus. Erre vonatkozólag közbenső ítéletet is kérnek, amennyiben ugyanis tartalmilag jogszabályként kezeli a bíróság ezt a rendeletet, akkor annak alkotmánysértő és a gáztörvénybe ütköző voltára hívja fel a figyelmet a felperes.
Almás Andor
