Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt. közgyűlésén nem mutatta meg magát az OMV, és Hernádi Zsolt, a Mol elnöke a közgyűlést követő sajtótájékoztatón arra utalt, hogy az osztrák társaság nagy valószínűséggel meg sem jelent. Az igazgatóság tájékoztatást adott ki arról, hogy az OMV nem volt hajlandó aláírni azt a megállapodást, melyben saját lépéseit korlátozva vállalta volna, hogy nem vásárol további részesedést a Molban. A Mol vezetése ezért - az OMV korábban kifejezett baráti szándékai ellenére - nem tudta baráti felvásárlónak minősíteni az osztrák olajtársaságot (igaz, információ hiányában ellenségesnek sem). Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy az OMV valódi szándékai a Mol számára nem váltak egyértelművé. Annyi azonban biztos, hogy az OMV továbbra is a Mol regionális versenytársa, és ugyanazokat a stratégiai célokat tűzte maga elé, mint a Mol.
A részvényesek jóváhagyó határozatával hivatalosan is megkezdődhet a gázüzletág leválasztásának már korábban elkezdett és valószínűleg még hónapokig tartó folyamata. Az eddig egységes üzletágat három részre bontják: a szállítást, a tárolást és a kereskedelmet végző részekre. A szállítási és tárolási tevékenységek végzésére két 100 százalékos Mol-tulajdonban lévő társaságot hoznak létre. Ezek vezérigazgatóit a Mol nevezi ki, ugyanakkor a tárolási tevékenységre szolgáló eszközök konkrét működtetését továbbra is az rt. hazai kutatási-termelési divíziója látja el. Ez a két tevékenység egyébként nyereségesen működtethető és jelenleg is nyereséget termel.
A harmadik tevékenység, a gáz kereskedelme azonban még a gázárak november 1-jére várt, az ipari fogyasztókra kiterjedő 43 százalékos emelése után is óriási veszteséget termel majd. Az áremelés Mosonyi György vezérigazgató szerint a Mol korábban 100 milliárd forintra becsült ez évi gázüzletági veszteségét 80 milliárd forintra csökkentheti. A kereskedelmi tevékenységet szintén külön társaságba szervezik, ami elsősorban azt jelenti, hogy a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyek (melyek egyben kötelezettséget is jelentenek) átkerülnek az új társaságba.
Az üzletág további sorsával kapcsolatban elhangzott, hogy az államtól és potenciális befektetőktől a Molnak több vételi ajánlata is van rá. A társaság tanácsadókkal vizsgáltatja az üzletág előtt álló lehetőségeket, illetve azt, hogy mi lenne a legkedvezőbb lépés a részvényesi érték növelésére. A tanácsadók javaslatai azonban várhatóan csak hónapok múlva készülnek el, addig biztosan nem lesz szó eladásról.
A közgyűlés némi vitával, de végül nagy többséggel elfogadta az ÁPV Rt. által beterjesztett, a felvásárlási szabályok alapszabályi korlátozását szigorító javaslatokat. A Molnál ezentúl 2 százalékos tulajdoni hányad megszerzése esetén bejelentési kötelezettség, 25 százalékos tulajdonszerzés esetén pedig az összes részvényre szóló nyilvános ajánlattételi kötelezettség terheli a vásárlót. Az ajánlat minimális ára a tulajdonszerzést megelőző egy évben elért legmagasabb tőzsdei árfolyam (ez jelenleg 5760 forint). A rendelkezések az új alapszabály cégbírósági bejegyzésével lépnek életbe.
A felvásárlási korlátok így meglehetősen szigorúak lettek, hiszen érvényben maradt a 10 százalékos szavazati korlát is. A vételi ajánlat csak akkor sikeres, ha azzal legalább 50 százalékos tulajdonrészt szerez a felvásárló. A bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy az igazgatóság félrevezetésének alapos gyanúja esetén az érintett részvényes vagy részvényesi csoport szavazati joga felfüggeszthető.
A közgyűlés két új igazgatósági tag megválasztásával zárult. Az igazgatóság javaslatára bekerült Csányi Sándor, az OTP Bank vezérigazgatója, aki egyben a Matáv és még három magyar részvénytársaság igazgatóságában is tag. Az ÁPV Rt. - az aranyrészvény többséget biztosító szavazatával megtámogatva -Andrási Miklóst, az ÁPV vezérigazgató-helyettesét választatta be a testületbe. Némi derültséget keltett a részvényesek körében, amikor egy kisrészvényes Csányi Sándor helyett Orbán Viktor megválasztását javasolta.
Bár a Mol-közgyűlés semmilyen meglepetést nem hozott, a piac pozitívan értékelte az új alapszabály felvásárlási szigorításait. Mindazonáltal a Mol így sem teljesen védett egy ellenséges felvásárlóval szemben. A részvény árfolyama már több mint egy éve olyan alacsony, hogy 19 dollárt, azaz a legutolsó, 32 dolláros kibocsátási árnak alig több mint a felét kellene fizetni érte. Ez azt jelenti, hogy a teljes cég megszerzéséhez - TVK-részesedéssel és Slovnafttal együtt - nem egészen 2 milliárd dollár elég lehet.
A. A. G.
