Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az év legnagyobb amerikai autókiállítása, amelynek 1907 óta Detroit ad otthont, idén is gazdag kínálatot vonultatott fel. Az 53 kiállító részvételével tartott nemzetközi show főszereplői természetesen - a helyszínre való tekintettel - az amerikai gyárak legújabb modelljei és az európai, valamint a japán autógyáraknak amerikai piacra szánt újdonságai voltak. A cégek 15 új, a szériagyártás küszöbén álló, tehát napokon vagy legkésőbb hónapokon belül az autókereskedőkhöz kerülő modellt mutattak be, de ennél is több jövőautóval, tanulmánytervvel álltak elő.
Nagy érdeklődés kísérte a SUV-ok (sport utility vehicle) új generációs autóinak bemutatóit. Ezek a kocsik elsősorban az Egyesült Államokban népszerűek, a Ford például sokat vár az 1996 óta nagy üzleti sikerrel gyártott Expedition új nemzedékétől. A Detroitban bemutatott jövő évi modell tágasabb, biztonságosabb, négykerék-hajtása automatikusan alkalmazkodik az útfelület változásaihoz. Az elemzők szerint a probléma az, hogy az amerikai vásárlók elfordulóban vannak ezektől a benzinfaló óriásoktól. Az Expeditionből 1999-ben még 233 125-t adtak el az Egyesült Államokban, tavaly már csak alig több mint 178 ezret. Ennek ellenére a Volvo komoly reményeket fűz az amerikai piachoz - nyilván nem véletlenül Detroitban mutatta be a versenytársakhoz képest jelentős késéssel megszületett hobbiterepjáróját, az XC90-est. A modelltől azt várják, hogy 200 ezer fölé emelje a svéd cég éves autóeladását az USA-ban, ahol a teljes gyártott mennyiség 65 százalékát, 32,5 ezret szeretnének értékesíteni.
Az autóshow egén komor felhőként jelentek meg a General Motors, a Ford és a Chrysler figyelmeztetései, hogy kénytelenek visszafogni termelésüket és alkalmazotti létszámukat is sok ezer fővel csökkentik. Mindez azután történt, hogy 2000 rekordév volt az amerikai autóeladásokban és a tavalyi is csak valamivel maradt el mögötte. Igaz, ezt az tette lehetővé, hogy a gazdasági növekedés lassulása elleni kampányban az autógyártók rendkívüli kedvezményekkel és kamatmentes kölcsönökkel kínálták termékeiket. Ez ugyanakkor elvitte profitjukat, ezért kényszerülnek szerkezetátalakításra és elbocsátásokra.
A jövőt illetően sokan az olyan üzemanyagcellás autókba vetik reményüket, amilyet a GM most mutatott be Detroitban. Az Autonomy az első olyan járműalváz, amelyet kifejezetten üzemanyagcellás meghajtáshoz fejlesztettek ki (ez hidrogénből állít elő villanyáramot, s a folyamat mellékterméke hő és víz, vagyis abszolút környezetbarát). Az Autonomy élettartamát a rászerelt elemekkel együtt húsz évre tervezik, s a legkülönbözőbb karosszériák kerülhetnek erre az alapra. Arra, hogy ebből és társaiból valódi autó is lesz egyszer, némi reményt ad Spencer Abraham energiaügyi miniszter bejelentése, amely szerint az Egyesült Államok kormánya Szabadság Autó néven programot indít, amelynek keretében finanszírozni fogja az autókban és teherautókban felhasználható üzemanyagcellák kifejlesztését és az ilyen járművekhez szükséges infrastruktúra kialakítását. A legnagyobb probléma ugyanis a benzinkutakat leváltani hivatott hidrogéntöltő hálózat felállítása lesz. Az amerikai kormány célja ezzel elsősorban tovább csökkenteni az ország függőségét a kőolajimporttól.
Barabás T. János
