Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár a balatonfüredi idegenforgalomban az előző években összességében visszaesés tapasztalható, a kép valójában jóval árnyaltabb. Míg a sokoldalú és magas színvonalú szolgáltatást nyújtó négycsillagos szállodák és kempingek iránti érdeklődés stabil, a középkategóriás szállodák iránti kereslet jelentősen csökken. Varga János, a Hotel Blaha Lujza ügyvezető igazgatója szerint a 45 férőhelyes, háromcsillagos szálloda kihasználtsága nyáron jó esetben 70–80, télen viszont csak 20–25 százalékos. Így pedig nehéz előteremteni az egész éves működéshez szükséges pénzügyi keretet.
Mivel a szálloda építészeti adottságaiból adódóan nincs lehetőség konferenciatermek vagy wellness jellegű szolgáltatás kialakítására, a vendégek jelentős hányada a hétvégi hazai turistákból kerül ki. Hasonló tapasztalatokról számolt be a Hotel Agro illetékese. Az 50–60 százalékos kihasználtsággal működő háromcsillagos szálloda vendégeinek kétharmada belföldi. A németországi turisták elmaradásával egy időben emelkedik a Dániából, Hollandiából valamint Oroszországból érkezők száma. Varga szerint a mintegy tíz éve tartó visszaesés a balatoni turizmusban az elmúlt 4-5 évben vált drasztikussá. (2001 kiemelkedő év volt, ami elsősorban az euró bevezetése előtti utolsó német turistadömpingnek tulajdonítható.)
A közvetlenül a parton lévő szállók és vendéglátó-ipari egységek forgalma 20–25 százalékkal csökkent, a belső, vagyis nem partközeli területeken a visszaesés még erőteljesebb volt.
Az idegenforgalom csökkenése elsősorban azzal magyarázható, hogy míg korábban a Balaton a szegényebb rétegek nyaralóhelye volt mára ez megváltozott, viszont a hiányos infrastruktúra és a viszonylag szegényes programkínálat távolabbi célok felé, például Horvátországba irányítja a hazai turistákat.
A négycsillagos Flamingó Hotelben is elmondták: a turisták zöme ma már egyre inkább a magas szolgáltatást nyújtó szállodák iránt érdeklődik. A tíz éve működő konferenciateremmel és wellness-szolgáltatásokkal felszerelt szálloda vendégeinek nagy része magyar turista.
A középkategóriás szállodai vendéglátással szemben a minőségi kempingek meg tudták tartani a vendégkörüket – mondta lapunknak Tóth Béla, a Veszprémi Balatontourist Rt. marketingigazgatója. A cég által üzemeltetett füredi kempingben a múlt évben számos olyan jellegű beruházást hajtottak végre, amivel a kemping jó közepes európai színvonalú szolgáltató hellyé vált. Az 1999 óta folyamatosan zajló fejlesztés keretében elkészült egy-egy fürdőmedence felnőttek, illetve gyermekek számára.
Tóth szerint a kilencvenes évek óta Európában alapvető elvárás a kempingező turisták és a szakma részéről egy, a kemping területén működő fürdőlétesítmény. A fejlesztések során megépült a strand közelében egy játszótér, kibővítették a vízi csúszdát, hogy alacsony vízálláskor is használható legyen, kibővítették a lakókocsik kiszolgálásához szükséges létesítményeket, valamint felújították a nyaralóházakat.
Míg korábban a kemping vendégkörét 60–65 százalékban a német turisták adták, arányuk mára 30 százalékra csökkent. Ezzel szemben nőtt a holland és dán vendégek aránya, súlyuk ma már eléri a 30–30 százalékot. A fennmaradó 10 százalék zömét a belgiumi és a hazai turisták adják. Ez a tendencia a többi balatoni kempingben is megfigyelhető.
