Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Sopron egyik legfőbb gazdasági ága az idegenforgalom, ezen belül a minőségi turizmus, amelynek fejlesztésére minden évben nagy figyelmet fordít a megyei jogú város önkormányzata - közölte lapunkkal Gimesi Szabolcs polgármester. Ennek egyik szegmense lehet a fesztiválturizmus: a város számos nagyobb fesztivál helyszíne, tavaly több mint száz eseményt rendeztek itt. Gimesi szerint az a legnagyobb probléma, hogy a vendégek inkább átutaznak a városon - egyes felmérések szerint másfél napot töltenek az emberek Sopronban -, az ideális azonban az lenne, ha legalább két-három napot maradnának.
A turizmus fellendítése érdekében az önkormányzat 150 millió forintot költött a Sopron-Fertő kerékpárút megépítésére és a Fertő-Hanságot, valamint a Soproni Természetvédelmi Területet is a kirándulóturizmus számára kívánják fejleszteni. A privatizáció idején kissé lemaradt a fejlődésben a soproni borvidék, mára azonban meghatározó lett a térségben mind kulturális, mind idegenforgalmi szempontból. 1997-ben a Hilltop borászat soproni sauvignon-blanc borát Londonban a világ 12 legjobb bora közé sorolták, ezenkívül híresek az itteni kékfrankosok és a rosék is.
A városnak tavaly 54 500 lakosa volt, ami a hivatalos adatok szerint évi néhány százalékos növekedést takar. A polgármester szerint ez a tendencia várhatóan még évekig tart majd, az „őslakos” soproniak száma azonban fogyatkozik. A munkanélküliség jelenleg 3,5 százalék körül alakul, egy részük középkorú, szakképzettség nélküli. Bár nem lehet munkanélkülinek nevezni azokat a fiatal diplomásokat, akik nem a végzettségüknek megfelelően helyezkednek el, azonban az ő számuk is növekedett az évek folyamán. A munkavállalók között sokan a környező településeken található termelő cégekhez járnak dolgozni és sokan vállalnak munkát Ausztriában is.
A város költségvetése tavaly 14 milliárd forint körül alakult, az idei előirányzat 14,9 milliárd. Ebből a helyi adók 2002-ben várhatóan 2,1 milliárdot tesznek ki. Idegenforgalmi adóból tavaly 90-100 millió forint bevételt könyvelhetett el a város. Az iparűzési adó két százalék, ami a város helyiadó-bevételének 87 százalékát adja. Tavaly, kísérleti jelleggel vezették be az építményadót - ebből mintegy 150 millió forint bevételt várnak -, de a polgármester szerint át kell gondolniuk az egész eddigi adórendszert. Tavaly, illetve tavalyelőtt komolyabb bevétele volt még Sopronnak ingatlanok hasznosításából is, amit a nemrég megnyílt ipari park várhatóan tovább növel. A város legnagyobb kiadásait évek óta az intézményi ráfordítások teszik ki, ezek összege idén várhatóan 8,5 milliárd forint lesz. Az ipari park fejlesztésére 200 millió forintot költöttek, ezt egészítették ki 800 millió forinttal PHARE-, illetve a Gazdasági Minisztérium által adott támogatásokból. A parkot három ütemben kívánják fejleszteni, az első, 20 hektáros terület tavaly készült el. Ide leginkább környezetbarát technológiát alkalmazó, faipari, illetve innovációs társaságokat várnak. Egy inkubátorházat is fel kívánnak építeni, amire a város pályázaton is nyert pénzt. A teljes beruházás összköltsége meghaladja az egymilliárd forintot, ebből a helyhatóságnak 300 milliót kellene állnia, ám jelenleg is tárgyalnak egy ausztráliai magyar vállalkozóval, aki kifizeti a város helyett az önrészt. Az ipari parkba beköltözni kívánók között többségben vannak soproni középvállalkozók.
A városban jelenleg hatezer regisztrált vállalkozás működik, ebből 120 bonyolít le egymilliárd fölötti forgalmat. A multinacionális cégek közül jelen van többek között a Tesco, a Brau Union sörgyár, itt működik a Graboplast szőnyeggyára is. Gimesi szerint a társaságok 40 százaléka valamilyen külföldi-magyar vegyesvállalat.
Várhatóan az év végén adják át a Liszt Ferencről elnevezett művelődési központot, melyet felújítottak, illetve konferencia-központnak alakítottak át. Ez a beruházás 1,2 milliárd forintjába került a városnak, amihez 800 millió forint támogatást kaptak. Jelenleg a tervezés szakaszában van a teljes csatornázási és szennyvízprogram, amelyre 5 milliárd forintot fordít a város, a munkálatok várhatóan négy évig tartanak. A csapadék és a szennyvíz szétválasztására alkalmas rendszer megépítéséhez 2,5 milliárd forint támogatást kapott Sopron az ISPA-tól. Komoly problémát okoz Gimesi elmondása szerint a műemléki védettségű ingatlanok fenntartása, megőrzése is - ezekből mintegy 400 van Sopronban -, erre a városnak évente csupán 20-30 millió forintja van, ami 3-4 ház homlokzatának a felújítására elég. 1995-96-ban elkészült a várost tehermentesítő út, amelyet Sopron egyik gyéren lakott részén vezettek keresztül. Ezenkívül már tíz éve folyik a kórház rekonstrukciója is. Erre eddig összességében mintegy 20 milliárd forintot költött a város az állammal együtt, a finanszírozás egy részét pedig osztrák hitelből fedezték. Jelenleg az utolsó ütemnél tartanak, így várhatóan az év végére teljes egészében átadják az 550 ágyas kórházat. A bezárás előtt álló mentőállomás kapcsán a polgármester lapunknak elmondta, hogy a város már többször felajánlotta, hogy az új kórház egy részén kialakítanak egy blokkot, ahol nemcsak a mentősök, hanem a sürgősségi betegellátás is helyet kapna. Ezt a megoldást azonban különböző okokra hivatkozva mindig elutasította az Országos Mentőszolgálat, véleménye szerint ugyanis Sopron belvárosában kell felépíteni az új mentőállomást.
A városban a lakások ára mára már megközelítette a budapestiekét, 280-300 ezer forintba kerül egy négyzetméter. 1997-ben az önkormányzat 54 bérlakást adott át, tavaly 28-at, míg idén 150 lakást kívánnak felépíteni, amire már be is adták a pályázatot. Ezek kétharmada lesz várhatóan szociális, illetve piaci alapú bérlakás, a többit a közalkalmazottaknak adná át a város.
Bakonyi Attila
