BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Tíz év alatt négyezren települtek le Gödöllőn

A NAPI Gazdaság információi szerint egy 40 hektáros területen kívánja megkezdeni Gödöllő önkormányzata az ipari park infrastrukturális fejlesztését. A parkba leginkább innovatív cégeket várnak. A közelmúltban kezdődött meg a városban a bérlakásprogram, az első ütemben 43 bérlakást terveznek átadni az év végére. A beruházáshoz a helyhatóság a Széchenyi terv keretéből 280 millió forint támogatást kapott. A lakásra várókon Gödöllő úgy segít, hogy a költségvetésből évente 40 millió forintot különítenek el, amit hitelként folyósítanak a jelentkezőknek.

2002. január 24. csütörtök, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Gödöllő már 1994-ben tervbe vette az ipari park felépítését, ám erre csak most kerülhet sor – közölte lapunkkal Gémesi György polgármester. A parkot a korábban a világkiállítás céljára szánt, mintegy 100 hektáros területen kívánják elhelyezni, az első fejlesztési ütemben 40 hektárnyi terület infrastruktúrájának kiépítése a cél. A polgármester szerint e terület rendezési terve már elkészült, és várhatóan az év közepére megindulhat a beruházás. A parkba a környezetre nem káros technológiát alkalmazó, elsősorban magasabb tudást igénylő innovatív cégeket várnak, és szerepel az elképzelésekben az innovációt segítő inkubátorház létesítése is, amiben számítanak a városban lévő Szent István Egyetem közreműködésére is. A beruházás összegéről a polgármester egyelőre nem nyilatkozott. Mostanra mintegy 20 társasággal kötöttek előszerződést a parkba költözésről. Ezek nagy része kis- és középvállalkozás, de nagyobb, főleg informatikával, illetve logisztikával foglalkozó cégek is érdeklődnek.
Az ipari parkba települő cégek révén tovább csökkenthető a munkanélküliség; a rendszerváltás idején ez jelentős, 10-12 százalékos volt, ami Gémesi elmondása szerint a városban jelen lévő két nagyobb cég válsága miatt alakult ki. Ehhez jöttek még a város más intézményeiből és a budapesti gyárakból elbocsátottak, így a munkanélküliek száma összességében elérte az 1300-1500 főt is. Az első komolyabb fellendülést az egyesült államokbeli autóalkatrész-gyártó, a United Technologies Corp. Gödöllőre települése jelentette. A gyártóegység mintegy ezer ember munkához jutását segítette elő, s a társaság néhány évvel később megduplázta gyártókapacitását, újabb munkahelyeket hozva létre. A céget a hasonló tevékenységgel foglalkozó, szintén amerikai Lear Corp. vásárolta fel az 1990-es évek közepén.
Gémesi elmondása szerint jótékony hatással voltak a munkanélküliség csökkentésére – amely ekkor 6–8 százalék volt – a városban jelen lévő gyógyszercég, a Human Oltóanyag-termelő és Gyógyszergyártó Rt. fejlesztései is. A 90-es évek elején több kisebb vállalkozás mellett a városba helyezte tevékenységét a Caterpillar Magyarország Részegységgyártó Rt., később az Avon Cosmetics Hungary Kozmetikai Cikk Kereskedelmi Kft., illetve a több mint ezer embert foglalkoztató, szórakoztatóelektronikai készülékeket előállító Sony, de korszerűsödött és stabilizálódott a korábban válságban lévő nagy cégek helyzete is. Így például a Ganz Árammérőgyár Kft. új gyárépületében a korábbi létszám kevesebb mint 20 százalékával nagyobb termelési értéket állít elő, mint a válság előtti időben (a tulajdonosváltásról lásd külön cikkünket). Manapság a 32 ezer fős Gödöllő munkanélküliségi aránya 3,5-4 százalék körül alakul, ami Gémesi szerint a jövőben is tartható. A város készített egy felmérést a munkavállalók között arról, hogy honnan járnak dolgozni. A nyolcezer fős mintából mintegy hatezer volt a nem gödöllői, akik főként az agglomerációs területről jártak be.
Jelenleg több mint 2400 társaság működik a városban, ebből 1800 egy, illetve két főt foglalkoztató egyéni, illetve mikrovállalkozás. Ezen belül jelentős a kereskedelmi és vendéglátó-ipari cégek száma. A Gödöllőn található vállalatok összes termelési értéke évente 90-100 milliárd forintot tesz ki, a helyi adókból 1,4 milliárd forint körüli bevételt könyvelhet el a város. Az adóbevételek 80 százalékát az iparűzési adó teszi ki, a fennmaradó összeget a telek- és építményadó. Gémesi szerint főként az infrastrukturális fejlesztések miatt a városban nem vezették be a kommunális adót. A város éves költségvetése 4,5-5,5 milliárd forint körül alakult az elmúlt években, amiből minden évben 20-25 százalékot valamilyen fejlesztésre, felújításra fordítanak. Csatornafejlesztésekre az elmúlt két évben mintegy 900 millió forintot költöttek, amihez jelentős céltámogatási és a környezetvédelmi alap célelőirányzatából elnyert összeget kaptak. A fejlesztésre egyébként azért került sor, mert a tiszai oldalon található vízgyűjtő területen lévő szennyvíz gravitációs úton nem tudott elfolyni a szennyvíztelepre, ezért egy 400 millió forintért megépített átemelő rendszerre volt szükség. Ezen kívül a mintegy 25 kilométernyi leágazó vezeték félmilliárd forintba került a városnak. A további csatornafejlesztésre és a szennyvíztisztító telep korszerűsítésére még 1,5 milliárd forintot kívánnak költeni. A városban idén várhatóan nem emelik a távfűtési díjakat, ami főként az új gázmotoros távfűtő berendezésnek köszönhető. A 200 millió forintos beruházás eredményeként csak akkor kell a városban fűtésdíjat emelni, ha a gázárak is nőnek, ám akkor is csupán a hődíj emelkedik, az alapdíj nem.
A közelmúltban fejeződött be a városi múzeum és piac épületegyüttesének rekonstrukciója, amire 960 millió forintot fordítottak, ezen kívül címzett támogatással kiegészített saját forrásból fedezték a Gödöllői Városi Könyvtár új épületének megépítését. Mivel a városba az elmúlt 10 év alatt több mint négyezren települtek be, szükségessé vált az oktatási intézmények korszerűsítése is, ennek keretében 12 tanteremmel bővítették és felújították a város egyik általános iskoláját, a beruházás értéke meghaladta a 300 millió forintot. Szintén a közelmúltban kezdődött meg a város bérlakás-fejlesztési programja, amihez a Széchenyi terv keretéből 280 millió forint támogatást kaptak. A várhatóan több száz millió forintból felépülő 43 bérlakást a tervek szerint az év végére kívánja átadni a város, a bérlők várhatóan fiatal pályakezdők lesznek. Gémesi szerint nyitottak arra az elképzelésre, hogy valamely nagyobb cég pénzzel támogasson bérlakás-építési beruházásokat, bérlői jog átadás fejében, ám ilyenre egyelőre nincs példa. A lakásra várókon úgy kívánnak segíteni, hogy elkülönítettek évi 40 millió forintot, s ebből hitelt folyósítanak a jelentkezőknek. A maximálisan felvehető egymillió forintos hitel egyik fele kamatmentes, másik része pedig alacsony kamatozású.
Tovább folytatódik a 3-as főút várost elkerülő szakaszának tervezése, egy részének engedélyeztetése már el is készült. Az építkezés várhatóan a közeljövőben kezdődik meg. Ezen kívül a városhoz közel halad el az M0-ást és az M3-ast összekötő autópálya-szakasz is, melynek tervezése ugyancsak előrehaladott stádiumban van.
B. A.

Bakonyi Attila
Bakonyi Attila

Ez is érdekelhet