Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A középkori Miskolc a völgy keleti részén, az Avas hegy alatt alakult ki, lakosságának hosszú időn keresztül a növénytermesztés, az állattartás, a szőlőművelés és a borgazdálkodás biztosított megélhetést az ezekre épülő ipari tevékenységgel, kereskedelemmel együtt. A medence nyugati végén jött létre Diósgyőr mezővárosa. A két település az ötvenes években egyesült jogilag, amikor létrejött Nagy-Miskolc. Miskolc gazdaságát máig alapvetően a helyi kohászati üzem és az ahhoz kapcsolódó nehézipari cégek határozzák meg, így a kilencvenes években a Diósgyőri Acélművek (DAM) és a vele kapcsolatban álló cégek válsága rányomta bélyegét a város helyzetére. A DAM sorsa ugyan még ma, az olasz Cogne tulajdonszerzése után sem egyértelmű, a foglalkoztatási helyzetet azonban jelentősen javíthatják azok az új gyártóberuházások, amelyek idén valósultak meg, illetve a közeljövőben várhatóak. Nemrégiben adta át például miskolci üzemét az olasz SIAD cég. A főleg porózus massza és ipari gázok előállítására szakosodott cég magyar leányvállalata 730 millió forintból építette fel gyárát, amelyben hegesztési és élelmiszer-ipari gázokat palackoznak. Megkezdte a termelést Miskolcon az ARRK-Tech Ipari és Kereskedelmi Kft. is, amelyet a japán ARRK Corporation leányvállalata és ennek magyar partnere, a Technoplast McD Kft. alapított. Az ARRK-Tech profilja különféle prototípusok, szerszámok előállítása, amelyeket autóipari és elektronikai cégek részére gyárt. Ha kedvezőek lesznek a tapasztalatok, elképzelhető, hogy az ARRK más divízióit is Magyarországra telepíti. A közepes méretű beruházásokat követően a közeljövőben már több ipari nagyágyú megjelenésére is számítani lehet a városban, ami érdemben javíthatja Miskolc munkanélküliségi helyzetét. A munkanélküliségi ráta az 1999-es 14,4 százalékról az idei év első felére 12,2 százalékra csökkent. A regisztrált munkanélküliek száma júniusban 9298 fő volt.
Miskolc önkormányzata különféle adókedvezményekkel kívánja ösztönözni a városban a befektetést. Például a beruházás üzembe helyezését követő harmadik év végéig mentesül az iparűzési adó fizetése alól az a vállalkozás, amely indulásakor minimum 100 főt foglalkoztat vagy 500 millió forintot meghaladó termék-előállító beruházást valósít meg. Miskolcon a helyi adók közül az iparűzési adó, a nem lakás céljára szolgáló építmények adója, valamint az idegenforgalmi adó van érvényben. Iparűzési adót 5 millió forintos nettó árbevételig nem kell fizetni, 5-7 millió forint között ennek mértéke 1,8 százalék, 7 millió forint fölött 1,9 százalék. Tavaly a helyi adókból összesen 3,7 milliárd forint bevétele származott az önkormányzatnak, melyből 2,9 milliárdot az iparűzési adó jelentett. Idén a helyhatóság 4,05 milliárd forintos helyi adóbevétellel számol, ebből az iparűzési adó a kalkulációk szerint 3,1 milliárd forintot tesz majd ki.
1993-tól napjainkig az önkormányzat 139 lakást épített, ezek döntő része bérlakás. Jelenleg állami támogatással épül egy 95 lakásos bérház, befejezését november végére tervezik. Az Újgyőri főtéren lévő egykori munkásszálló átalakításának összköltsége 640 millió forint, ehhez a Gazdasági Minisztérium pályázatán 480 millió forintot nyert el az önkormányzat. A Gazdasági Minisztérium nemrég született döntése értelmében újabb 84 bérlakás és egy 98 férőhelyes idősek otthona épülhet Miskolcon a minisztériumtól pályázat útján elnyert közel 800 millió forintos támogatásból. Miskolcon a panellakások négyzetméterenkénti ára 70-75 ezer forint körül mozog, míg a belvárosban egy átlagos állapotú gázfűtéses öröklakás ára 95-100 ezer forint között van négyzetméterenként. Az új építésű lakásokért azonban 150-160 ezer forintot is elkérnek négyzetméterenként.
Az önkormányzat fejlesztési és beruházási tervei között több létesítmény rekonstrukciója is szerepel. A város beruházásra szánt idei előirányzata 3,03 milliárd forint, míg a felújításra szánt összeg 213,2 millió forint. A helyhatóság 2002 végéig 4,3 milliárd forintot kíván a tömegközlekedési járműpark fejlesztésére fordítani, míg a hulladéklerakó rekonstrukciójára 3,5 milliárd forintot szán a város. Ezenfelül sorra veszik többek között a barlangfürdő, a diósgyőri kórház, a diósgyőri vár és a DVTK-stadion fejlesztését is a következő években.
Hofmeister Zoltán
