Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kőszegen néhány évvel ezelőtt 525 vállalkozás működött, ebből 192 kereskedelemmel és közszükségleti cikkek javításával, 100 társaság ingatlanügyekkel, 85 bányászattal, feldolgozóiparral, villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátással, 57 építőiparral, 50 vendéglátással, 25 mezőgazdasági tevékenységgel, 16 pedig szállítással, postai szolgáltatással és távközléssel foglalkozott. Tavaly a város húsz, legnagyobb iparűzési adóra köteles cége összesen 127,3 millió forint ilyen adót fizetett be a kasszába, köztük volt a Kromberg-Schubert Kft., a Wienerberger Rt., a Kőszegi Ruhaipari Rt., a Westel Mobil Rt., a Mol Rt. és az Aral Hungária Kft. Kőszeg legnagyobb vállalatának, az autókábel-gyártással foglalkozó Kromberg-Schubert Kft.-nek egyik üzemegységét az év közepén Romániába helyezték át, ezzel megindult a település iparszerkezetének átalakulása, mivel a cég másik üzemében is folyamatosan csökken a foglalkoztatottak száma. Kőszeg önkormányzata ezért egyre inkább arra törekszik, hogy olyan kis- és közepes vállalkozások telepedjenek le a városban, amelyeknek a csúcstechnológia használatában jártas, kvalifikált munkaerőre van szükségük. A településen egyébként viszonylag alacsony a munkanélküliség, a közel 12 ezer lakosból, illetve 7100 aktív korúból két évvel ezelőtt mindössze 318 fő volt a regisztrált munkanélküli. Ez 3-4 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Sokan vállalnak munkát Ausztriában is, de pontos számukról nincs felmérés. A regisztrált munkanélküliek többsége változatlanul szakképzetlen vagy szakmunkás. Ennek oka a gazdasági szerkezet évek óta változatlan állapota. A város vezetése örvendetesnek tartja, hogy a pályakezdő munkanélküli fiatalok száma 1998 óta jelentősen csökken.
Tavaly Kőszegen 4342 lakást tartottak nyilván, az egy lakásra jutó lakószám 2,63 fő, amely a rendszerváltás óta folyamatosan csökken. A városban jelentős a burkolt lakáshiány – több generáció együttélése, albérlet, egészségtelen épületek – , emellett kevés, ezért drága – fekvéstől, közműellátottságtól függően négyzetméterenként 3500–7000 forint – az építkezés céljára alkalmas telek. Az önkormányzati bérlakások száma a tíz évvel ezelőtti 1416-ról a tavalyi évre 441-re csökkent. Ezek állapota nem kielégítő, sokuk műemléki védettség alatt álló épületben van, így a lakók nem szívesen döntenek a vásárlás mellett. A lakásmobilitás a privatizáció eredményeként is csökkent. Kőszeg önkormányzata bérlakásprogram keretében igyekszik javítani a hátrányos helyzetűek lakhatásán. Idén a Széchenyi terv keretében a város 10 szociális bérlakás építésére 72,4 millió forint állami támogatást kapott, ez a teljes beruházás 80 százalékát fedezi. Jövőre az önkormányzat a volt határőrlaktanya átalakításával újabb 24 bérlakás kialakítását tervezi. Egy közepes állapotú lakótelepi távfűtéses lakás négyzetméterenkénti ára 120–130 ezer forint között mozog, míg az új lakások, családi házak ára 150–180 ezer forint négyzetméterenként.
A város önkormányzata tavaly a helyi adókból összesen 165,7 millió forint bevételre tett szert, ebből 146,1 milliót az iparűzési adó tett ki. A település idén mintegy 215 millió forintot kíván városfejlesztési célokra fordítani, a legnagyobb tételt az északi városrész szennyvíz-csatornázási munkálatai jelentik, közel 78 millió forinttal. A rekonstrukciós tervek között szerepel többek között a vár felújítása, a Fő tér átalakítása és a temető bővítése is.
Kőszeg évtizedek óta a hazai és külföldi turizmus célállomása, de adottságainál fogva nagy a településen az átutazó turizmus is. Az önkormányzat céljai közé tartozik, hogy az eddiginél is többen látogassanak el a festői városba, és minél több időt töltsenek el ott. A Kőszegi Várszínház a cél elérése érdekében komplex programokat kínál az idegenforgalmi csoportoknak. A városban két szálloda és hét panzió található, melyekben az 1999-es évben közel 11,5 ezren szálltak meg, ebből 2 ezer volt a külföldi. A legnagyobb vendégszámot a két turistaszálló regisztrálhatta, közel 20 ezer vendégéjszakával.
A település hazánk műemlékekben egyik leggazdagabb városa, amely napjainkig megőrizte kisváros jellegét. A belváros 1990 óta a Nemzeti Örökség részét képezi. Kőszeg országszerte híres arról a szokásáról, hogy a turisták a kapualjakban „becsületkasszával" ellátott kis asztalkáról vásárolhatnak. Európai hírű a Szőlő Jövésnek könyve, melybe 1740 óta minden év Szent György napján berajzolják a szőlőhajtásokat. E jeles hagyomány köré a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház háromnapos ünnepséget szervez, borversennyel, kulturális programmal, kiemelve a bejegyzés ceremóniáját.
Hofmeister Zoltán
